Duna parti séta, és csókolom az iskolakapuban...

2009. augusztus 21. 07:23 - csajokespasik

Keserű méz, érzelmi hullámvasút, ambivalens izék. Ismét a férfiak kavartak. Az őszinteség olyan kulcs, amit időben illik a zárba dugni. Az egyenesség hálás barát. Egyszerűen lezárni és lerázni a múltat. Hogyan reagáljunk olyan helyzetre, amire nem lehet felkészülni, és amire más azonnal az ájulást választaná ?

 

Visszagondolva már csak nevetek a nyomoromon, de akkor valahogy nem volt kedvem nevetni. 23 éves vagyok. Még gimnazista végzős voltam, mikor az eset történt. Persze teljesen net-függő voltam és képes voltam hajnalokig chat-elni, meg ismerkedni. Egyszer csak új tag lépett az amúgy „privát”-nak mondható szobába. Beszélgetünk-beszélgetünk, elég szimpi a pasi, úgyhogy végül msn-en folytattuk. Hetekig tartott így a dolog és nem is akartam tőle többet, hisz tudtam, hogy foglalt és én ezt tiszteletben tartom. Egyszerűen normálisnak tűnt és jó volt értelmesen elbeszélgetni egy másik nemhez tartozó egyénnel. Már a kezdetek kezdetekor képet cseréltünk, úgyhogy az se volt zsákbamacska, hogy picit idősebb nálam, de ez annyira nem zavart. Végül ő kezdeményezte, hogy talán fussunk össze. Nekem „se kutyám, se macskám” nem volt akkoriban, ezt neki kell eldönteni – mondtam. Végül találkoztunk. Személyesen még szimpatikusabb volt, kellemes hangú és megjelenésű pasi. Órákig sétáltunk a Duna-parton, beszélgettünk mindenről, ami éppen eszünkbe jutott, teljes volt az összhang. Majd a búcsúkor azt mondta, hogy igazán tetszem neki, „de hát tudod” – és én is tudtam, hogy őt valaki várja. Nem is történt semmi. Majd újra és újra találkozgattunk. Soha semmi. Aztán jött a szalagavatóm estéje.

Előadás-tánc a szülőknek, tanároknak, hogy hadd örüljenek, majd persze a nagy ’erezd el a hajam’ hajnalig egy szórakozóhelyen. Egyszer csak érzem, hogy rezeg a telefonom; sms Tőle – „Kint várlak…” Rohanok, mint a hülye, útközben próbálom rendezni magam, de már az se érdekelt. Az ünnep és a buli hangulat engem is kicsit felizgatott. Kiértem és ott állt egy nagy csokor rózsával… Szerintetek? Lehet ilyennek ellent mondani? Egymás nyakába borultunk. Annyira, de annyira boldog voltam és éreztem, hogy ő is az. Aztán elcsattant egy csók. Majd bocsánatot kért és távozott. És hirtelen a nagy boldogságot az üresség és a lelkiismeret-furdalás váltotta fel. Hát hülye vagyok én? Mi az fenét csináltam? Szidtam magam és épp csak a holmimért mentem vissza, aztán irány haza. Lestem a gépet, vártam, hogy felbukkanjon. Ami fórumról tudtam, hogy megjelenhet, én ott voltam és vártam. De semmi... Karácsonykor és szilveszterkor csak egy-egy kurta üzenet. Fájt, nagyon fájt és egyszerűen majd megőrültem a tehetetlenségtől. Hogy lekössem a gondolataimat, a suliban az érettségire készülés mellett minden hülyeséget is elvállaltam, amit lehetett; farsang, elsősnek felvételizők kísérgetése… stb. Tudni kell, hogy a régi gimimben külön van felvételi elbeszélgetés, ahol a felsőbb évfolyamból is vannak diákok, hogy nyugtatgassák a gólya-jelölteket. Pár gyerekkel eljött a szülője is. A barátnőimmel beszélgetünk, hogy lassan menni kéne, mire oldalra néztem és megláttam Őt a folyosó végén egy kisebb csoport mögött. Hirtelen nem is hittem a szememnek. Nem létezik… Aztán kicsit bomlott a tömeg és megjelent a párja és a lánya… a 13 éves lánya!!! Éreztem, hogy nem bír el a lábam. Akkor Ő is meglátott. Nem tudtam semmit se csinálni, annyira leblokkoltam. Felém fordult, de aztán valahogy a lábaim csak vittek – egyenesen a másik irányba. Pár nappal később írt egy magyarázkodó email-t. Addig jutottam, amíg azt írta: „akit láttál velünk az a lányom volt”, aztán nem olvastam tovább, kitöröltem. Nem voltam kíváncsi rá. Tudom, hogy a legtöbb ember szemében én vagyok a bűnös harmadik, de én ezt tényleg nem akartam; mégis nekem volt a legnagyobb pofon helye az arcomon és a szívemen…

 
27 komment
Címkék: iskola

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr121321230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

davebensol 2009.08.21. 08:44:50

Szegénykém, hát téged piszkosul elcsábított az az apuka...
Picit vicces a story, de egyben fájdalmas is. Lécci legközelebb ne ugorj bele az első sármos pasi karjaiba ... ámbár a pasi se hozzon virágokat ha van már egy gyerek otthon:P

Kira1 2009.08.21. 10:02:12

Ebben az esetben nem hinném,hogy Te lennél a bünös harmadik.

csizio77 2009.08.21. 10:07:55

Az apukának egyeltalán nem szabadott volna kapcsolatot létesítenie senkivel,hiszen ott volt a felesége és a lánya.Szemét dolog volt tőle.Másodsorban a lány is bűnös volt,tudta ,hogy van feleség és gyerek és akarta a férfit.Mind a ketten hibáztak.

Dr. Mazsola 2009.08.21. 12:03:17

szerintem itt egyedül a férfi volt a hibás, mivel neki kellett volna, hogy esze legyen, ha már van egy gyereke!!!!

Danabb 2009.08.21. 12:21:20

szeritnem.is.a.pasi.volt.a.hibás.a.a.megcsaláshoz.eleve.két.ember.kellmde.dicsak,.ha.ad.már.lehetőséget.ilyenekre,hogy.csók.stb...ő.a.bűnös.az.meg.még.hab.a.torán.hogy.ELFELEJTETTE.megemlítei,hogy.van.egy.13.éves.gyereke.....ez.gáz.
nm.a.te.hibád!!!

Danabb 2009.08.21. 12:22:12

@csizio77: nmtudta,hogy.aza.felesége.és.azt.meg.végképp.nm.tudta,hogy.van.gyereke

biosüti 2009.08.21. 12:44:50

Jajj, ugyan! Az ember annyira okos tud lenni, ha más érzelmeit, tetteit kell bírálni. Gondolom mind ketten ésszel nagyon jól tudták, hogy mit szabad és mit nem. Na, de az ember gyarló! Gyakran követ el olyan jellegű hibát, amiért az érzelmei felelősek. Szerintem mindenki életében történt már olyan, hogy tette, pedig nem szabadott volna(nem feltétlen párkapcsolatbeli dolgokra gondolok). Hát ennyi! Én sajnálom őket! A körülmények áldozataivá váltak és a helyzethez képest okosan viselkedtek!

AlexanĐra 2009.08.21. 20:32:16

Szia..sztem sem Te voltál a hibás...ha van családja ak miért ismerkedik meg találkozgat mással..lehet máskor is volt ilyen...

Chowder 2009.08.21. 22:25:53

Biosüti! Végre egy olyan ember aki a rációt tünteti ki első helyre, nem az önbíráskodást. Természetesen a férfinek nem lett volna szabad ennyire belemennie a dologba, de a lány a végén tudta csak meg, hogy lánya is van a figurának, szóval ő tényleg nem igazán hibás, attól eltekintve, hogy párkapcsolatban élő férfivel ölelkezett és csókolózott. Mindenesetre tényleg meglehetősen korrekt módon rendezték le. Azért kíváncsi lennék, hogy a fickó hogy számol el a lelkiismeretével.

biosüti 2009.08.22. 01:23:56

Köszönöm Chowder! :) Engem kifejezetten zavar és bánt, hogy a hozzászólók többsége, minősíthetetlen szavakkal bántalmazza a történet írókat(főleg a lefogyott lányos, megcsalós sztorinál). Senki sem tökéletes! Ennek függvényében viszont csúnya dolog ilyen keményen pálcát törni mások felett. Nem egyetérteni, véleményt alkotni úgy is lehet, hogy nem küldjük el az illetőt az anyjába. Amúgy nyílván én sem helyeslem, sem ezt sem a másik sztoryban történteket!

J. Daniel 2009.08.22. 08:36:43

Adva van egy hapsi /negyven körül /a legszebb férfikor/, 14 évi hazassággal// és adva van egy gyönyörű, fiatal leány, aki még ráadásul okos is. A hapsi kipróbálja, hogy tud-e még hóditani. Ez számára nagyon fontos!!! És NEM MEGY el a megengedett határon túlra! Hidd el Ő is majdnem beledöglött...

xara (törölt) 2009.08.22. 11:26:22

Szép napot!
Ez a stori annyira hasonlít az ennyémhez,a különbség csak annyi,hogy én 39 vagyok és én a nő vagyok házas.
Nem hiszek az elavult intézményben már.Két házasság után.
Hiszem,hogy ha kétember bejön egymásnak azt a házasság nem állíthatja meg.EZ csak akkor történhet meg ha valami abban a házasságban nincs rendben.Az a férfi pont úgy tett mint én NEM VOLT ELÉG BÁTOR.A lelke már pont úgy megszakadt mint nekem.
A lány akivel eggyüttérzek teljes szívemből,ne adja fel.Ti pedig ne legyetek előítéletesek emberek,mert a szerelem nem válogat és nem kérdezi meg,hogy házas vagy? Ha kellesz eltalál.!!!!

xara (törölt) 2009.08.22. 11:33:28

@J. Daniel: Kedeve Dániel telesen igaza van,de szerintem a bátortalanságé volt a főszerep,talán még nem tett ilyet a pasi.
Mindig bánnifogja,és ez elindítja(indította)egy másik úton.
Van ,hogy csak a felismerést hozza el számunkra valaki ,akár szenvedés árán is,Ebből kell tanulni érteni és bátornak lenni.

J. Daniel 2009.08.23. 08:08:19

@xara: Kedves Xara!
Nem hiszem, hogy a bátorság a fő kérdés. Ezerszer voltam bátor, soha nem bántam meg, de sokszor elgondolkodtam, vajon ez volt az igazi megodás? Mert valamit felrúgni sokkal egyszerübb, mint meggyógyitani. Ilyenkor szembe kell nézni saját hibáinkkal is és ez nagyon nehéz /mármint a gyógyitásnál/.
De gondoljunk csak bele, közel húsz év korkülönbség /az ifjú hölgynél most indul minden, a pasinál már vaskos tapasztalatok, pozitív ás negatív/ ebből lehet csodát csinálni, amiért érdemes élni és még talán érdemes meghalni is. De meddig???? Mert ehhez egy tündér és egy mágus kell! Mert ha nem akkor néhány év múlva a szakítás.... porig rombol mindent, amit már heherészve nem lehet kiheverni.
Drága Xara!
Értem én amit mondasz /és tegezz Te is ha válaszra méltatsz/ egy hasonló tapasztalatokkal rendelkező párkapcsolatban, megfelelő kommunikáció mellett, a Te gondolataid és megoldásod, realitás. Sőt talán az egyetlen értelmes megoldás.

szoki70 2009.08.23. 11:55:49

Kedves Xara!
Teljesen egyetértek veled. Nem a xx.szd. elején élünk, hanem egy modernebb világban. A házasság nem állíthat meg egy szerelmet, mert nincs olyan törvény a mai világban, hogy vkivel életem végéig együtt kell maradni, ha tetszik, ha nem.

xara (törölt) 2009.08.23. 15:39:27

@J. Daniel: Én sajnos nem voltam bátor és bántam (fogom is),de tanultam belőle.Van amikor gyógyítani már nagyobb erőfeszítést jelentene ,mint felrúgni.Honnan is tudhatnád(köszi a tegeződést),hogy nem egy Tündér és a Varázsló Ők ketten.
Az emberek elmennek a napi csodák mellett.
Sorolok párat amit én csodálok pl.:A mezőn futó Őzek látványa
mindenki 100-al hajt én megállok és megnézem mennyire kecsesek,.A madár ami előttem sétállt az úton egy réti sas volt,megálltam és úgy figyeltem közelről mig elszállt.
A fantasztikus csillagos égbolt télen nyáron.A szembejövő
mosolygos kisgyerek,az eső amikor bőrigáztatótt a kedvencem koncertjén, a Mrgít-sziget,a Duna látványa,és még sorolhatnám ezeket a mindennapos dolgokat ,de én csodával nézek a napra,minden napra.
A triviális dolgok a legcsodásabbak csak az emberek elmennek mellettük,és unottan élnek.Tehát a pillanat elszállt nincs mit tenni tanulni kell belőle.
Ha akár meghalni is érdemes érte, kit érdekel,hogy meddig?

AKKOR MEGSE SZÜLESS!
MINDEN KEZDET MAGÁBA FOGLALJA A VÉGET IS.
Ettől tartva nem megtenni valamít a legnagyobb álság.

Minden amít nem tudsz heherészve kiheverni az emel
magasabbra,és visz előre a bölcsesség utján.

Nem tudom mire gondolsz a realitássomal kapcsolatban,és miben az egyetlen értelmes megoldás.Ha elmondanád....

methandrostenolone 2009.08.24. 00:00:55

Sziasztok!Ez hogy függ össze???Mi van akkor ha van felesége a pasinak???Megakarta dönteni a csajt azt ennyi..Mi mást akarhatott volna??Nem fogja feladni a családját egy olyan nőért akit párszor látott és chetről ismer..Nem értem ezt a "Á nem lehet mert házas"dumát..félrelépésről nem hallottatok?

Danabb 2009.08.24. 01:05:22

@biosüti: én.inkább.a.csajszit.sajnálom:(:(

J. Daniel 2009.08.24. 19:35:01

@xara: Kedves Xara!!
Vannak gondolataim, ám megcsusszantam időben, de ne reménykedj reggel jövök

xara (törölt) 2009.08.24. 20:18:11

@J. Daniel: Várom a választ.várom a gondolatokat.

J. Daniel 2009.08.25. 08:43:00

@xara: Kedves Xara!
Az tisztán látszik, hogy nem Mágus és nem Tündér. A leány el sem olvasta az emilt, a pasi csak a határokig ment el. Senki nem tett semmit!!!!! /mármint a kapcsolatért/
Ezek után, ha a kapcsolatukban történik valami /akármi, csak egy félreértés, vagy egy rossz pillanat, mert azért ilyenek előfordulnak/ akkor mi lesz??? Akkor elmarad a zsák puszi, a halk dörmögés, a szál virág vagy az újságba csomagolt pirosmogyoros es még sorolhatnám azt az ezernyi apróságot, amivel lehet engesztelni, örömet szerezni és legfőkép megtartani azt a kémiai állapotot amit szerelemnek nevezünk. Ez egy általános jelenség, vagy annak kellene lenni, ha két ember szereti egymást.
Ha a két ember között nagy a korkülönbség akkor rengeteg a konfliktushelyzet /idösebb félnél: napi beidegzödések, egzisztenciális kérdések stb, a fiatalabbnál: pörgés, semmi sem akadály, fejjel a falnak, karrier stb/ amiket természetesen nem minősítek, csak felvetem őket.
És most kit is sajnáljak, kinek is szurkoljak?
Mert mi is történt /csak a lap tetejéből indulok ki!!!/?
Az ifjú hölgyben fellángoltak az érzelmek /18!!!!!/ némi szexuális vággyal, a hapsiban meg vastagon benne van a "fosszindróma" / nem baj, hogy fos /mármint a jelenlegi kapcsolatom/ de meleg// Bár az is lehet, hogy nem fos, csak elszürkült.
Na most ettöl várunk mi csodát??? Egy mindent eldöntő, elsöprő nagy szerelmet?? Egy két órás szipogós, de a végén elégedett orrfújos, könnyezős filmet? Persze a vége-főcím alatt naplemente és szólnak a vonósok.
Yes/No

Amit a csodákról és ezekhez a csodákhoz való viszonyulásokról mondtál, az kőkemény igazság. Ehhez nincs mit hozzátenni!

/az egyetlen értelmes megoldás/:Ha két ember kapcsolatban él és a korkülönbség kicsi vagy elhanyagolhatóan kicsi /mondom én ezt azért mert ilyenkor, gyárilag kevesebb a konfliktus, egyértelműbb a kommunikáció, közel azonos érdek.../ , és felvetődik a "félrelépés" gondolata akkor azt már meg lehet...
Igen akkor kell a bátorság, amiről írtál, és ha talán még az érzelmek is ott vannak a toppon... Mármint az új partnernél. Na ez az a csoda ami mellett nem szabad elmenni százzal, hanem odamenni, belebújni, nem hagyni elszürkülni... /az egyetlen értelmes megoldás/
Na de ezt már nem ragozom
Szép napot Drága Xara

vagány csaj 2009.08.25. 14:12:51

Jaj, ne már!!! Miért kell mindent túldramatizálni?? Pillanatnyi fellángolás, ennyi! Nem kell egyszerre a tündérré és mágussá avatni őket! Különben is mindig az vonzz a legjobban, ami nem lehet a tiéd! De csak addig, amíg meg nem kapod! Utána könnyen értéktelenné tud válni! :)

Mamzel · http://mamzel.blog.hu 2009.08.25. 15:13:52

Szerintem a gyerek volt a hibás. Ez tök egyértelmű.

Nezzsencs* 2009.08.26. 11:52:23

hát ez derék... ha otthon család happy feel the sunshine.. akor nem cippelek virágot egy olyan embernek aki a gyerekem lehetne... de most komolyan... sajnálom a lányt... egyáltalán nem őa a bűnös harmadik csak a szenvedő harmadik... gondoljunk bele nem csinált semmi mást, csak naívan hitt benne , h talán lesz vmi... ez nem bűn.

xara (törölt) 2009.08.29. 10:41:25

@J. Daniel:Szia azt hiszem egy malomban örölünk,bár ki is légy
teljesen azonosulok azzal amit leírtál.Én inkább az érzelmi részt vettem le,te átültetted a mindennapokba.
Realitássá fogalmaztad a gondolataimat.
Elmondanék valamit de itt nem lehet,mert nyilvános,szenvedésem sok féle ezért fogékonyabb vagyok az érzelmi részre.

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2009.09.04. 14:36:00

Hatalmas !!
A képlet egyszerű: szeretted volna ha ő is szerette volna ha..
Abban az esetben ha elfeleltjük a feltételezést lett volna pár gyönyörű szép romantikus ám annál rövidebb pillanat aminek a vége vélhetően egy fájó lelki seb.

Örülj, hogy megtörtént ami szép volt, s még jobban, hogy más nem - így volt a létező legjobb! Vélhetően tanultatok mindketten valamit s értékesebbek lettetek.

Azt hiszem mindenki tud egy hasonló esetet saját vagy közeli ismerőse életéből, az enyém is hasonló bár nem ennyire jelentős korkülönbséggel bíró és sajnos nálam is győzőtt a józan ész :)
süti beállítások módosítása