Ha egy pasi annyira határozatlan, hogy alapvető dolgokban sem képes dönteni, nagy az esélye annak, hogy a nő egyszer csak lepattan mellőle. Levélírónk meg is teszi ezt a lépést egy határozottabb pasiért. Ám a szíve még mindig visszahúzná a régihez. Most megtudhatod, hogy a türelem néha semmit sem terem.
Kedves Olvasók! Jelenleg két férfi van az életemben, és nehéz közöttük megfelelően döntenem (mások szerint éppen hogy magától értetődően könnyű). Szerintem úgy lenne rendben az ügy, hogy egyiket sem választom. Mert már összekuszálódtak bennem a dolgok. 24 éves vagyok és másfél évig jártam egy velem egy idős férfival. Az elején még elment, hogy semmiben sem tudott dönteni, azt hittem, ez egy pillanatnyi, s nem alapvető tulajdonsága. És az már nem volt vicces, amikor rendszerint én adtam neki tanácsokat, mit, hogyan, merre, még abban is tőlem kért tanácsot, hogy mit vegyen az anyukájának karácsonyra. „Nem tudom, vedd azt, amit eddig” – mondtam. Erre elmondta, hogy miket vett neki eddig… és akkor már láttam, hogy itt bizony elkél a jó tanács.
Tervezni vele lehetetlen volt. Ha megkérdeztem, hova menjünk szombaton, azt mondta ”hááát, nem tudom”, kérdem, mit hozzak a boltból, „hááát, mindegy, döntsél te”. Biztos van olyan lány, akit ez nem zavar. Engem nagyon nyomasztott. Más baj nem volt vele, de ennyi is éppen elég volt, ugyanis nem rég emiatt vetettem véget ennek a kapcsolatnak. Egy darabig egyedül voltam, sokat beszéltem vele telefonon, de találkozni nem találkoztunk (mivel nem volt mellette valaki, akitől megkérdezze, hogy akarjon-e… ha-ha-ha). Aztán összeismerkedtem egy másik fiúval, szimpatikus, értelmes, minden. De nem szeretném még komolyabbra venni vele a dolgot, amíg nem tudom, hogy Mr. Határozatlannal mi legyen… mert sokat gondolok rá, és ettől a tulajdonságától eltekintve tényleg rendes volt velem, szerettem. Amikor közöltem vele a szakítás okát, természetesen megígérte, hogy meg fog változni. De meddig, 1 hétig, kettőig? Mert aki ilyen, az ilyen is marad és hosszútávra nem szeretnék ebben élni. Mindenhez noszogatni, ösztönözni kellett, hogy álljon fel, menjen, csinálja. Mindent ötször elmondani neki, aztán meggyőzni… nincs erre energiám. És ez neki sem hiszem, hogy jó, ha mindenben tologatják. De lehet, hogy ez egy olyan küldetés, amit nekem kell megoldanom, és mégis segítenem kéne rajta, ott lenni mellette, nem elmenekülni tőle… Nincs tökéletes férfi, (se nő) és a legegyszerűbb lelépni, persze. Nagyon nehéz helyzet...
