Berendeztem az életünket, mire lelépett

2012. július 04. 07:35 - Panni CsP

„MI EZ A NŐKNÉL? Hogy egyszer csak huss, sz*rok a múltra, rád is, mindenre és lelépek? És ezt mindenki fogadja el” – Levélírónk mindent megtett egykori csajáért, még egy házat is vett neki, amit szülinapi ajándéknak szánt. De mire felújítatta, a csaj lelépett. Az örömtől könnyező nője helyett legfeljebb a betonkeverőt ölelgethette.

 

Sziasztok! Az én sztorimnak elég hosszú az előzménye, nem hiszem, hogy így 37 és fél fokban szívesen olvasnátok, nektek nem is lenne érdekes, úgyhogy a végéről kezdem. Van egy hölgy (28), akivel 5 évet együtt töltöttem. Én 32 vagyok most. Amíg együtt voltunk, úgy éreztem fölösleges izgulni amiatt, hogy egyszer ez az egység majd fölbomlik. Tudjátok, ez az az eset, amikor azt hiszed, hogy egy pofára esés mindig másokkal eshet csak meg, veled soha, mert csalhatatlan és nagyon szemfüles vagy, mellesleg szereted a társadat. Tehát őszinte vagy vele és megbízol benne. Nyugodt pár voltunk, tele álmokkal-tervekkel. Ha kérte, hogy ezt vagy azt hozzam / csináljam / szereljem meg, megcsináltam neki. Egyszer azt mondta, milyen jó lenne egy saját kis ház.

Jó volna kiköltözni abból a lakásból, ahol akkor voltunk… Ezután sokáig tervezgettünk, nézegettük az ingatlanos oldalakat. Annyira vágyott rá, hogy ott és akkor döntöttem. Majd a szülinapjára meglepem vele - gondoltam. Ugyanis találtam közben egy olcsó, pofás, ám felújítandó házat Érden. Megvettem. Minden megspórolt pénzem kirántottam a takarékból érte. Felújíttattam és most szuperül néz ki. Mindezt teljes titokban: titokban hívtam a brigádot, titokban mentem le ellenőrizni az állapotokat, ügyeltem, nehogy otthon hívjanak. ….És itt jön az a jelenség, amit már többször olvastam ezen a blogon is. A hölgy megváltozott – ha nem is egyik percről a másikra, mint sokan írják, de mondjuk napok leforgása alatt. Akkor is elég hirtelen. Kérdeztem: „mi baj?” Azt mondja, semmi. De látom, van valami. Kicsit megemeltem a hangom. Bocsásson meg már, hogy érdekel…. Onnantól kezdve átment sértett grófnőbe. Azt mondta, ne faggassam, ne nyaggassam, végül csomagolt és ment… Mire eljött a szülinapja, ő már nem volt velem. A házat már sosem mutattam be neki, a lába nem érintette a parkettát. MI EZ A NŐKNÉL? Hogy egyszer csak huss, sz*rok a múltra, rád is, mindenre és lelépek? És ezt mindenki fogadja el. De nem nyugodtam bele. És azt hiszem, joggal járok utána, valami magyarázatot kérve, amit ő persze biztos zaklatásnak vesz – pedig nem megyek a lakására, vagy elé a munkahelyére, pusztán néha dobok neki egy-egy sms, vagy mélt, amiben szembesítem azzal, hogy…hogy hát nem volt úrinő (azt nem írom le, hogy helyette minek tartom őt). Hogy hát az elmúlt együtt töltött 5 év… Hogy hát a jövő… Nem kaptam választ. Azért valami magyarázatot kaphatnék. Új pasi? Istenem, van ilyen, csak mondja meg. Vagy szégyelli megmondani nekem, mert akkor önmaga előtt is szégyellheti magát, ó, az más kérdés, de lehetséges. A mai napig nem tudom, mi történt és szeretném végre lezárni a dolgot és esetleg belekezdeni egy új kapcsolatba. Nem tudom, miért ment el, és hogyan lehetne választ kicsikarni belőle. Csak az bánt nagyon, hogy én szépen berendeztem az életünket, mire lelépett…

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr294627092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása