Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Mi 4 év után szakítottunk. Ő akarta, én nem. Indok semmi az ő részéről, de valószínűleg másvalakit talált. Olyan munkája volt, ahol sok emberrel tartotta a kapcsolatot, talán onnan talált valakit. Lassan egy éve nincs velem. Néha írunk egymásnak, általában én, neki. A semleges válaszaiból úgy tűnik, ő látni sem akar. De én még mindig szerelmes vagyok bele. Hogyan tudnám ezt leküzdeni? A mostani barátom erről semmit nem tud, és nem is áll szándékomban elárulni neki, hiszen végül is egy elérhetetlen dolog.

Semmi értelme nem lenne beavatni és felkavarni vele mindent. Az exemmel sokáig csak barátok voltunk, sok közös dolgunk volt, így szerettem bele, később az egész életemet kitöltötte, életem része volt, és sokszor úgy éreztem, az életemet is adnám érte, annyira szeretem. Gyönyörű volt átélni, ahogy kapcsolatunk egyre mélyül és minőséget vált. Nagyon nehéz megérteni másnak ezt a szenvedést. Nehéz utat találni hozzá. Annyit tudok, hogy van valakije, azt pontosan nem tudom, hogy ő volt-e az, aki miatt elhagyott. Ha elmondanám neki, mit érzek még, az lenne a válasz, hogy: „Sorry, de én már mással vagyok, nem is értem, miért nem feledsz már el, neked is jobb lenne” jobb lenne, ha ilyen simán menne. De nem megy. Nem tudom ezt felszámolni magamban ilyen egyszerűen. Nem akarok vele indiszkrét lenni, és megkérdezni, hogy vannak?, mert fájna a válasz. Volt már valaki hasonló helyzetben? Ha igen, hogyan lépett túl rajta? Nagyon szenvedek emiatt, próbálok felejteni, és ez a jelenlegi párommal sem egyenes.