Gábor laza szexkapcsolatot ápol egy nővel, viszont már 1 éve tart a dolog, és megkedvelte őt. Attól tart, hogy egy hagyományos párkapcsolattal csak borulna az eddig kialakult kötetlen idill, mert egy zárt kapcsolat kötelezettségekkel és elvárásokkal jár, melyek jelenleg nem játszanak szerepet kettejük közt.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Lassan egy éve vagyok együtt egy lánnyal. Eleinte csak szexkapcsolatnak indult, és sokáig úgy is maradt: ha hívott, mentem, ha én hívtam, ő jött, de nem jártunk össze más minőségben. A lelkizés sem játszott. Nem kérdeztük egymást, hogy telt a napod, vagy mire gondolsz most, vagy találkozol-e másokkal is? És talán ez a nyitottság, vagy lazaság vezetett oda, hogy megkedveltük egymást. Úgy vagyunk végül is egy harmonikus pár, hogy nem is vagyunk egy hagyományos értelemben vett pár. Nincs kötelezettség, se számonkérési jog.
Azt tudjuk, hogy érzünk egymás iránt valamit, persze, hiszen anélkül nem lennénk ilyen sokáig együtt. De ez a valami szerelemnek nem elég erős részemről. Az oka, hogy őt már régebb óta ismerem, és van egy múltja meg vérmérséklete. Tudtam róla, hogy elég könnyen kapható. Nem hiszem, hogy rajtam kívül lenne másvalakije is, de ha megtudnám, lehet, hogy féltékeny lennék. Ami megint furcsa. Ezért írtam azt, hogy érzek iránta valamit, de az nehezen lenne szerelemnek nevezhető. Viszont jól megvagyunk. És ennyi is elég egy szorosabb kapcsolathoz.
Érdemes lenne őt megtartanom, illetve elmélyítenem vele, abban a reményben, hogy már lenyugodott (28 éves)? Vagy felejtős, és élvezzem ezt így, ahogy eddig, amíg tart, ebben a minőségben, amiben most is vagyunk? Mellette szól, hogy amikor együtt vagyunk, nagyon jól érezzük magunkat. Egy hónappal ezelőtt, a szülinapomon felköszöntött és tortát is csinált nekem, ami egyszerre ért váratlanul, és ugyanakkor jól is esett. Most mindezt egy szorosabb kapcsolattal csak beáldoznánk? Aztán jönne a megszokás, vita, számonkérés, féltékenykedés, elvárások és minden más ilyenkor szokásos? - bár biztos van olyan kivételes tartós kapcsolat, amiből ezek kimaradnak.
Szép napot:
Gábor
