Csak a szakításban volt határozott

2017. március 29. 07:45 - csajokespasik

„Vettem neki korábban egy elég drága ajándékot, amit ő a szakításkor visszaadott, ebből láttam, hogy komolyan gondolja” - Levélírónk sokáig kereste az Igazit, és talált is egy kiszámíthatatlan lányt. A boldog kapcsolatnak hirtelen szakadt vége, a csaj távozott, minden magyarázat nélkül. A pasi azért csodálkozott ezen, mert párja nehezen tudott egymaga önálló döntéseket meghozni, úgy tűnt neki, mintha valaki folyamatosan ellene uszította volna.

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

31 éves férfi vagyok, a külsőmmel úgy ahogy elégedett, a belső tulajdonságaimat tekintve se mondanám magam reménytelennek. Az életben vannak céljaim, néha sportolok, sok mindennel elfoglalom magam, de semmit sem viszek túlzásba. Viszont időm jelentős részében meglehetősen zárkózott életet élek. Ez annyit jelent, hogy ritkán járok társaságba, ha vagyok is, ritkán szólalok meg, így mintha ott sem lennék. Nem szívesen teszem ki a lábam otthonról. Kevés barátom van. Ez nem tudom miért alakult így, talán mert visszafogott vagyok, inkább, mint nehéz eset. Éjszakai szórakozóhelyen, diszkókban, meg ahol nagy a nyüzsgés, soha nem jártam.

Alapjáraton ilyen vagyok. Ellenben szívesen szerveznék programokat, ha lenne kivel. Kapcsolati téren nálam nehezen mozdulnak előre a dolgok, ebből a szempontból nem vagyok szerencsés. Eddig két nőbe voltam beleesve, néhány lány pedig belém, amit később tudtam meg, utólag. Várták, hogy lépjek, de nem vettem a lapot, és nem lett semmi. Mostanában már nincs olyan, hogy ugyanannyira kölcsönösek lennének az érzések, úgy értem, amikor mindkét ember pont egyenlő mértékben szereti egymást. Legutóbbi barátnőmmel annak rendje és módja szerint jöttünk össze, egy ismerősöm szülinapi buliján. Utána ki is tudódott a dolog, nem csináltunk belőle nagy ügyet.

Ő félénk, határozatlan és béketűrő lány, és ahogy mesélte, sokan ki is használják emiatt, miközben szívesen segít, még a barátok, rokonok is csicskáztatják, és nem egyszer fordult elő vele, hogy nem az ő hibájából történt valami, mégis őt vették elő, ráadásul olyan dolgokért, amit ő szívességből tett meg nekik. Sajnáltam, és igyekeztem neki támogatást nyújtani, tanácsolni, együttéreztem vele. A lényeg, hogy úgy másfél évig voltunk együtt, amikor ő hirtelen, minden magyarázat nélkül kiadta az utamat. Én időközben javarészt azon gondolkodtam, hogy miért így, amikor jól megvoltunk.

Vettem neki korábban egy elég drága ajándékot, amit ő a szakításkor visszaadott, ebből láttam, hogy komolyan gondolja. De magyarázatot nem kaptam. Szétmentünk, amin azért csodálkoztam, mert ő nehezen tudott egymaga önálló döntéseket meghozni, ezért volt váratlan nekem. Teljesen úgy tűnt, mintha valaki folyamatosan ellenem uszította volna.

Sokáig győzködtem, hogy kezdjük újra, végül belefáradtam, és azt sem akartam, hogy ő zaklatásnak vegye. Most a héten újra írtam neki, hogy találkozzunk és azt írta vissza, „majd ha ráérek rövidesen”. Ez akkor azt jelenti, hogy még van esély az újrakezdésnek? Hiszen válaszolt és nem tagadólag, korábban pedig inkább a nem-válasz volt a gyakori. És a szakításunk körülményei is higgadtan zajlottak le. Egy próbát megér?

Köszönöm:

Zoli

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr7512384179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása