Vannak olyan férfiak is, akik nem alkalmi partnert, hanem társat keresnek. Levélírónk és barátnője közt van egy kis korkülönbség, de nem ez a fő gond, inkább az, hogy a csaj mást mond és mást cselekszik. Vajon megéri a rengeteg munkát és befektetést egy szeszélyes nő?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sokat tárgyalt topic, de hátha valakinek új lesz: van egy Nő, akivel nehezen boldogulok. 35 vagyok, van egy befejezetlen egyetemem és jelenleg munkát keresek. Szóval, lenne időm másra. Megismertem őt, akivel nagyon hamar ágyba is kerültünk. Két hét múlva hozzám akart költözni, majd pár hétig se kép, se hang, amikor válaszol egy e-mailemre, azt mondja, nem fog hozzám költözni. És majd találkozunk. Így is lett, elmentünk helyekre, újabb szex nálam. Semmi jel nem utalt arra, hogy nem tetszik neki valami, vagy más jelölt is futna velem párhuzamosan. Ebbe bele is nyugodtam. Minek csináljak problémát, ha nem muszáj?
Sok programot ő dobott fel, aminek a végén ő közölte, hogy milyen rossz volt, vádlón, úgy, mintha én találtam volna ki. Sok meglepetést tartogat ilyen téren. Olyan, mintha valamiért húzni akarná az időt. Ő 23 éves, persze még szeszélyes. De mennyire szeszélyes az, ha 23 évesen – ami ugye nem 16 – nem tud egyszerű dolgokban dönteni pl., hogy mit rendeljen egy adott étteremben, vagy találkozzunk-e, ha esik, vagy ne, és még sorolhatnám.
Képes nagyon butaságokból felhívni. Átküldött képeket „álmai kutyájáról” (zsebkutya, elég sokba kerül) és hogy megvegye-e... hát nem tudom, én nem lennék olyan állata, ami felelősséget kíván, meg etetni kell, és tőle függ a sorsa. Próbáltam lebeszélni erről a projectről, de szerintem még mindig latolgatja.
Alapvető dolgokat nem tud eldönteni és normálisan megbeszélni velem, úgy hogy hallgasson is rám. Ha alap dolgokban nem tud dönteni, vagy ha igen, rosszul, akkor hogyan fog később elboldogulni, hogy pl. felvegyen-e személyi kölcsönt és mire?
Van nálunk kommunikáció csak elbeszélünk egymás mellett.
Nekem már nem azért kell kapcsolat, hogy legyen valaki csak úgy, tényleg társat keresek, és ő ebbe bele is ment, hogy hát természetesen ő is ezt keresi. Csak a tettei mást mutatnak. Ennek az egésznek valójában tényleg meg vannak számlálva a napjai? Gondolom senki se kártyajós közületek, de érdekelne, hogy szerintetek van-e értelme így hosszabb távon? (még ha csak hónapokban mérhetően is?)
