Amióta félrelépett, elviselhetetlen

2017. november 03. 07:55 - csajokespasik

„Ha nincs pénz valamire, arra adni az én dolgom, elkölteni az ő dolga. A szexet kezdeményezni az én dolgom, meggondolni vagy lemondani az ő dolga” – év elején a barátnő félrement egy kicsit Levélírónk egyik jó barátjával. Azóta a nő bűnbánat és pedálozás helyett csak még jobban bekeményített. Ki érti ezt?

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Sziasztok,

pár tanácsra lenne szükségem a jelenleg kialakult helyzetemben.

A barátnőmmel pár éve már együtt vagyunk. Év elején volt egy csúnya ügy, amikor is ő félrelépett egy kicsit egy jó barátommal, aki azóta már nem a jó barátom és teljesen el is tűnt a képből. Volt minden, elhangzott minden, de végül túltettük magunkat rajta.

Én elnéző lennék, nem örökké tartó bűnbánatot várok el, CSAK annyit, hogy legalább normális legyen velem. Már ha tényleg megbánta. Mert a viselkedése, amit azóta tanúsít, folyamatos akadályokat gördít elém, mintha mégis nekem kéne valamiféle kompenzációt nyújtanom.

Ő most valami másban gondolkodik. Mindketten elmúltunk 30, nem így kéne kezelni ezt. Volt, hogy nem lehetett hozzá szólni, többször elmentem, pár napra, míg lenyugszik, mert más módot nem találtam erre. Nem viselt el magával egy légtérben.

Újra akarjuk kezdeni, folyamatosan újra, csakhogy itt nem én lennék az akadály, se az ellenség.

Úgy volt eddig, hogy mindent megbeszélünk: ki, merre mehet és kivel, abba is belementem, hogy több időt töltsünk együtt. Még az összejöveteleket is hanyagoltam miatta. Az ő baráti társaságába továbbra sem járhattam. Mérsékeltem mindent. ÉN, nem ő. Mindenben próbáltam a kedvére tenni, vittem magammal, ha nem akart jönni, hagytam, de éjfélre otthon voltam vele. Próbálok tenni, de nem hagyja, néha nem lehet vele beszélni. Mintha távol akarna tartani magától. Nem hiszem, hogy annak kéne lennie a döntő szempontnak, hogy meddig bírom ezt.

Pár ismerősünkkel elmentünk nyáron kirándulni és onnantól, hogy leszálltunk a vonatról, egy szót sem szólt hozzám, inkább hátul lemaradt és egyedül kullogott. Miért akarja elhitetni a környezetével, és főleg velem, hogy ő már egy megkaphatatlan nő?

Úgy gondolja, hogy ha valami elromlik, azt azonnal megjavítani az én dolgom, elrontani az ő dolga. Ha nincs pénz valamire, arra adni az én dolgom, elkölteni az ő dolga. A szexet kezdeményezni az én dolgom, meggondolni vagy lemondani az ő dolga.

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr1413151492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása