A pasija főzött mindkettőnkre

2017. december 27. 07:53 - csajokespasik

„Elmondta, hogy amit kér, a párja leteszi az asztalra, sokat gürcöl és nem érdemelné meg, hogy elhagyja” - ezen a fura magyarázaton Posztolónk is fennakadt, és egyre inkább érzi kényelmetlennek a szeretői státuszt. Amúgy is alkalminak indult a dolog, de most lassan elérkezettnek látja az időt, hogy a nő érdekében szakítson vele.

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Gondolom, sokan el fognak ítélni most, de én se hiszem magamról, hogy példaértékű volna, amit csinálok. Sok pofont kaptam az élettől, és hiába döntöttem el, hogy tisztán játszom, rájöttem, hogy úgy nem lehet, mert úgy mindig koppon maradok. Miért mindig én legyek a becsületes, és az, aki folyton veszít? Szerelmes csak egyszer-kétszer voltam igazán. Nehezen szeretek bele valakibe, pedig volt már néhány nő az életemben. Ez a kapcsolat mindkettőnk részéről nem komolynak indult, csak „érezzük jól magunkat” címen. Neki a kapcsolata mellett belefér, és nekem is, mivel egyedülálló vagyok.

Ez a kapcsolat – nevezzük már annak – lassan 1 éve tart. A lebukás veszélye mindig fennáll, most még inkább. Közte és a pasija közt több mint tíz év korkülönbség van, mi egyidősek vagyunk. A pasiját nem hagyná el értem, ezt mondta is, noha az a kapcsolat már kihűlt. De valami ott tartja még. Ez a valami könnyen kitalálható. Ő elmondta, hogy amit kér, a párja leteszi az asztalra, sokat gürcöl és nem érdemelné meg, hogy elhagyja. Ezt így mondta. Ezen én is fennakadtam, de az ő élete, az ő lelkiismerete. Nyugodt, halk ember, mindent megad neki, ezért nem hagyja ott. De ha ennyire tiszteli, nem érzi, hogy sokkal jobban megalázza azzal, amiről nincs tudomása?

Gyakran hozott hozzám otthonról kaját, de amikor elárulta, hogy a párja főzte, mert ő nem szeret főzni, onnantól már elment az étvágyam. Inkább főztem én, ne hozzon semmit. Egyértelmű, hogy szerető lettem, és ez nekem sem hangzik jól. Alkalminak indult, de nem az lett végül, így alakult. Én is megszoktam már így.

De bennem lassan bontakozik a szakítás gondolata, és neki is ez lenne a legjobb. Még akkor is, ha tudom, hogy őt meg fogja viselni, mert kialakult felém egyfajta erős ragaszkodása, ami később lebukáshoz fog vezetni, mert egyre könnyelműbbé teszi (erre már most vannak jelek). Most kéne szakítani vele, vagy egyáltalán mit tudok tenni? Barátok is maradhatnánk, ha neki is megfelelne, de ez a helyzet nekem egyre feszültebb így.

L.

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr6813526231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása