„Nincs értelme egy középszerűnek gondolt csajra rástartolnod, mert egyrészt nem inspirál eléggé, másrészt meg árt az önbizalmad kisugárzásának, ha nem Audrey Tautou a célpont” – következő posztunk tuti önbizalom-tréninget kínál azoknak, akik egy kis tuningra szorulnak. Most megtudhatod, hogy a legszebb nőket senki se meri megszólítani, de ha mégis, akkor vagy bunkó módon teszik vagy a porban csúszva, és ezen változatok egyike sem célravezető…
Hiába növekedik világszerte a szinglik száma, egy barátom (P.) hónapok óta csak áhítozik egy nőre (esetenként kettőre). Pedig P. esztétikailag rendben van, diplomás, van munkája, autója és humora is, ráadásul Csonka Pici sem az esete. Mondtam neki, hogy a csajozáshoz kizárólag önbizalom kell. Hogyan lesz az önbizalom? Az önbizalmat csak szerezni lehet, venni nem, ezért fontos, hogy megfelelő magasságba állítsuk a saját magunkkal szemben támasztott elvárásaink mércéjét az élet minden területén. Ha sikerül jól belőni ezeket az elvárási szinteket, akkor azokat teljesíteni is fogjuk, ez sikerélményt ad, míg a sikerélmény önbizalmat szül.
Ez elég marketingesen hangzik, de ha megvan, akkor nyugodtan elindulhatunk terepre (vállalati buliba, könyvtárba, osztálytalálkozóra, koncertre, tópartra, henteshez) ahol egyetlen dolgot kell csak elérni – hogy egy nő feltegyen magában egy kérdést rólunk: „Ki ez?” Van, aki képes pusztán testi adottságaival felkelteni ezt az érdeklődést, mert történetesen tagja a vízilabda válogatottnak és amúgy is címlapon volt férfi magazinokban. Aki meg nem volt még, az kénytelen lesz elővenni legendás jófejségét, árasztani a magabiztosságot, felmérni a lehetőségeket és figyelni. Körülötted mindenki szép karriert futott be? Te legyél a távolról érkezett, tökös, az előírásokra fittyet hányó művészlélek. Ha mindenki nagy dumás, akkor maradj titokzatosan csendben. Ha mindenki művész, akkor hangsúlyozd, hogy te két lábbal állsz a földön, szereted a hivatásodat meg a gyerekeket és az igazit keresed. Ha mindenki világlátott sportoló, akkor legyél önironikusan vicces, mesélj kedvenc könyveidről és arról, hogy milyen hülyeség a kézenállás. Ha mindenki magas, gazdag, görög arcélű humorista, akkor a legjobb lelépni és a bárpultnál rendelni egy konyakot. A legjobb, ha semmi sem indokolja az általad sugárzott magabiztosságot, mert körülötted mindenki gazdagabb, jóképűbb és híresebb. Ugyanis ekkor csak arra tud asszociálni minden nő a közeledben, hogy “biztos, hogy nagyon jó az ágyban, azért ilyen magabiztos”. (Ennél a pontnál nem árt, ha tényleg jó vagy az ágyban, de ez csak tapasztalat útján fog kiderülni). Fontos még, hogy csakis a legjobb nőt célozd meg. Nincs értelme egy középszerűnek gondolt csajra rástartolnod, mert egyrészt nem inspirál eléggé, másrészt meg árt az önbizalmad kisugárzásának, ha nem Audrey Tautou a célpont. Általában a legszebb nőket senki se meri megszólítani, de ha mégis, akkor vagy bunkó módon teszik vagy a porban csúszva, és ezen változatok egyike sem célravezető. A legjobb, ha egy olyan mondattal indítasz, amire abszolút nem számít és amiből könnyű továbbfűzni egy beszélgetést. Előfordulhat, hogy más is ugyanarra a csajra startol rá mint te. Kiváló alkalom ez arra, hogy bebizonyítsd a régi alaptézist, miszerint senki sem tökéletes. A kifejlett izomzatú férfiaknak valószínűleg nem volt idejük eleget olvasni, koncertekre járni, meg kultfilmeket nézni. A sokdiplomás értelmiségiek biztos nem vettek részt utcai bunyókban fiatalabb korukban, mert akkor is otthon stréberkedtek. A celebek már ott elrontották, hogy celebek lettek. Ne féljünk hát a küzdelemtől, mert minél rosszabbnak tűnik a helyzet, annál inkább az előnyünkre fordítható. És tudom, hogy nem lehet minden nőt egy kalap alá venni, mert mindegyikük külön egyéniség, de valljuk be: kevés olyan van, amelyiküknek nem a szürke átlagtól leginkább eltérő, magabiztos és/vagy titokzatos, egyszersmind szórakoztató egyének jönnek be.
Az utolsó 100 komment: