Következő Levélírónk nem tud szemet hunyni a sorsszerű véletlen találkozások felett, melyekből azt a következtetést vonta le, hogy a történetben szereplő hölggyel talán az égiek akarják összeboronálni. De vajon 10 év barátságát felrúgni egy bepróbálkozással nem túl rizikós? A srác azon tépelődik, hogy ha mégis rászánná magát a lépésre, hogyan tegye? Újra terítéken a nő-férfi barátság misztériuma.
Lehet egy hosszú barátságból valami? 27 éves pasi vagyok és még a gimnáziumból ismertem egy lányt: fölöttem járt egy évvel. Sokat beszélgettünk és rendszeresen buliztunk együtt, a közös programok között volt együtt nyaralás és együttalvás is. Soha nem léptem az irányába, és amikor mindketten elkerültünk abból a suliból, meg is szakadt a kapcsolat. 10 éve kerülgetjük egymást a csajjal és sorsszerűen akadunk össze mindig a legváratlanabb helyeken, a városban, koncerteken, plázákban. Az első találkozó egy hajós koncerten történt a Dunán.
Mindketten meglepődtünk, hogy ő is pont erre a hajóra vett jegyet. Egy jazz-hajó volt, nem is tudtam, hogy szereti a jazz-t. A második összefutásunk a Szigeten történt, ami nem is olyan nagy csoda, mert itt mindenki összefut mindenkivel. Utána szinte évente legalább négy alkalommal ütköztünk véletlenszerűen szórakozóhelyeken. Találkozásaink alkalmával sokat beszélgettünk, ilyenkor elmesélte, hogy most éppen nincs barátja, vagy éppen van, merre nyaralt stb. Azóta már bejelöltük egymást ahol csak lehetett, közösségi portáloktól kezdve mindenhol, ahol reggeltünk. Néha, amikor eszébe jutok, vagy ő jut az én eszembe, telefonon is felhívjuk egymást és hosszas egyeztetés után direktbe is találkozunk, nosztalgiázni. Ez mindig döcögős folyamat, mert ő hol külföldön dolgozik, hol egyéb okok miatt tolódik mindig arrébb a dátum. Legutoljára élőben – és szintén meglepetésszerűen - a Deákon futottunk egymásba. Mivel jelenleg nincs senkim (sajnos ez az állapot elég hosszú ideje tart nálam, nem tehetek róla, nehezen ismerkedem és sokat számít nálam az érzelmi háttér: sok nő nem hagyja, hogy megismerje egy férfi, félnek a kitárulkozástól) el tudnám képzelni, hogy lesz kettőnk között valami / vagy lehetne.
Rákérdezzek? Meg merjem kérdezni? És akkor ebből jön a következő kérdés: ő miért nem kérdezett rá eddig, miért nem lépett? Miért nem merült fel benne ugyanez? Még a gimnáziumban, amikor egyszer arról keseregtem neki, hogy a mai lányok csak sodródnak az életben, nem tudják, mit akarnak, azzal vigasztalt, hogy neki tetszem és ő simán járna velem, ha úgy alakulna… és jelenleg nem lenne foglalt. De ennek már 10 éve…
Szeretem és tisztelem őt. Intelligens és egyenes nő. De attól is félek, hogyha a tárgyra térek nála, esetleg visszautasít. Vagy elrontok mindent. Hogyan lépjek felé? Hogyan merjem azt, amit nem merek? Milyen módon tudhatnám meg a szándékait?
