„Feldúlni a másik családi életét nem akarom. Ha megtesszük, akkor az természetesen félig az én, félig az ő felelőssége lesz” - a szeretői státusz több szempontból is rizikós, hiszen a lebukás veszélye mellett egy család is tönkre mehet. Levélírónk azon témázik, hogy a házas pasival elkövetett csókok után merre tovább, illetve, merre ne.
Munkahelyi kapcsolatnak indult, azon belül is inkább barátinak… ebből mélyült el később. A sok együtt elvégzett munka és a főnökök elleni közös ellenszenvünk hamar összekovácsolt minket. Én már akkor próbáltam ellenállni az érzésnek, amikor ő még nem közeledett egyáltalán. Ő 36 éves, 5 éve házas, nekem pedig 8 hónapja nincs senkim. A csókon kívül semmi nem történt még közöttünk, pedig ő akarta volna, a lehetőségét is megteremtette, de ez így nekem sehogy sem tetszett. Nem szerethetek bele egy nős pasiba – állandóan ez mozgott bennem. Mert mi lesz utána? Oké, lefekszünk egyszer, kétszer, többször… és? És ha kiderül, akkor könnyen bukhat a házasságuk. Senkinek nem szeretnék ártani, de félek, hogy mégis bekövetkezik az, hogy elindul köztünk valami komolyabb.
Beleképzeltem magam a felesége helyébe, hogy én mit szólnék, ha kiderülne, hogy a férjem egy másik kapcsolatot tart fent, …és nem örülnék neki, nagyon nem. Plusz nekik van egy 2 éves kislányuk is. …Az én szüleim is akkor váltak el, amikor kb. ennyi idős voltam, úgyhogy még egy nyomós ok, hogy ne történjen semmi, …nem akarnám ezt a terhet is magamra venni… Gyerekkel játszani a legnagyobb aljasság. Ha titokban is tartjuk, úgyis kiderül… Meg ebben a kapcsolatban én mindig csak második lehetnék, és nem tudnék nem beleszeretni, ami feltétlenül be fog következni, ha belevágunk. De attól a kapcsolattól nem várhatok semmit. Azt sem tudom megtenni, hogy hirtelen távolságtartó leszek vele, hiszen már átléptünk egy határt, …mellesleg egy helyen töltjük napjaink nagy részét. Az lenne a helyesebb, ha szépen leépíteném – fájni fog piszkosul, mert vágyom rá, de meg kell tenni. A másik dolog: a csókok után egyáltalán nem beszélt arról, hogy mi most mire is készülünk, …nem zavarta, és nem tűnt fel nekem sem, hogy lelkiismeret-furdalás kínozná őt… esküszöm, engem jobban zavart az, hogy ő házas, mint őt! Jó, a férfiak ilyenek, ezt megértem, de akkor sem láttam rajta semmi zavart, csak a cél lebegett a szeme előtt, hogy mindjárt megkaphatna. Az érzelmeim tiszták iránta, de az esetleges tetteim már nem lesznek azok. Ha átlépjük a határt, onnan már nem lesz vissza. Feldúlni a másik családi életét, nem akarom. Ha megtesszük, akkor az természetesen félig az én, félig az ő felelőssége lesz, azonos arányban. Pár barátom és rokonom körében láttam néhány negatív példát erre: belevágtak egy ilyen kapcsolatba, feldúlták a másik (vagy éppen egymás) családját, válás lett és a két szerető egymásé lehetett. Ám azok a kapcsolatok viszonylag rövid idő alatt fel is bomlottak. Ugyanis amikor megszűnik az addigi titkos együttlétek izgalma, csökken az érdeklődés, és lassan rá kell ébredniük, hogy a másik csaj/pasi is egy pont ugyanolyan ember, mint akivel leszámoltak. És csak romokat hagytak maguk mögött. Ez az, amit soha nem akarnék, nem tudnék másokkal megtenni.
