„Meghívott a lakására. Beraktam két kotont és mentem. Hát nem 3 órán át teázgattunk?” – mai Posztolónk arról panaszkodik, hogy képtelen a korabeli nőkkel boldogulni, mert azok még mindig azt hiszik, 20 évesek. Érdemes túlzóan válogatva társat keresni 40 év felett?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik (CsP) egy igen népszerű társkereső oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk a www.csajokespasik.hu oldalon! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves Blog! Fiatalabb koromban nem volt ennyi problémám a nőkkel, mint ma. Közhelyes leszek, máshogy nem is tudom kifejezni magam ebben a témában. Amúgy a közhelyeknek mindig igazuk van. 43 éves vagyok, ami még nem kor, jól tartom magam, sportolok, sokak szerint 5-7 évet letagadhatok. Ha arról panaszkodnék, és ráznám az öklöm az ég felé, hogy ugyan miért nem buknak rám a 18 éves csajok, igazatok lenne, hogy hülye vagyok. Csakhogy nekem a velem egyidős nőkkel - sőt, még a pár évvel nálam idősebbekkel is – van a bajom.
Nem tudom, kire várnak, szerintem ők se tudják. Kétségbe vannak esve, de annyira nem, hogy kicsit lejjebb adják azt a rettenetesen magasan lévő igényüket és elfogadjanak egy reális valakit. Ha össze is jön az álomlovaggal, maximum próbaszinten, mert a srác megy vele egy kört, utána dobja. Legutóbbi kudarcom egy velem egyidős nő, aki már régóta tetszett, és örültem, amikor teljesen magától meghívott a lakására. Beraktam két kotont és mentem. Hát nem 3 órán át teázgattunk? Köveket gyűjt, szépen megmutogatta, melyik a jáspis és mit gyógyít, de más nem történt. Engem egész más érdekelt volna. Amikor próbálkoztam kicsit, nevetve hárított, amit gyűlölök a nőknél. Olyan, mintha nem venne komolyan semennyire. Másnap írtam neki egy mail-t, hogy többre számítottam és még ott is adta a hülyét, hát, hogy ő csak a társaságomra vágyott, minden szándék nélkül…Ezt még 16 évesen el is hiszem. Volt még egy ilyen „csak egész éjszaka beszélgessünk” - típusú nőm tavaly, de vele legalább utána össze is jöttem 4 hónapra. Egyszer letagadott, máskor meg azt mondta nekem, hogy imád. Amikor bemutatott valakiknek: csak, mint barát. Legtöbbször fiatal pasik jelenlétében távolodott el tőlem jelentősen, és azt hitte, nem látom… Néhány nő annyira irritálóan buta k*rva tud lenni! Szóval ez van, és tudnám még sorolni a kudarcokat. Most ehhez hozzá kell szoknom? Mit kéne tennem? Ne is próbálkozzak?