„Otthon a helyzet egyre rosszabb lett, gyakorlatilag láttam a barátnőmön, hogy már egyáltalán nem vagyok neki fontos, és csak a másik pasin jár az esze” – mindkét oldalról voltak kalandok, és egy gyerek is bekerült a képbe. A kapcsolat 10 év után is működik, alkalomadtán a szex is jó. Lehet, hogy Posztolónk azt eszi, amit főzött, és úgy érzi, ha a 10 év alatt nem lettek volna a szeretői, akkor is ugyanitt tartana a dolog.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! A szakadék szélére jutott a "kapcsolatunk" szakítani(?) szeretnénk(?), határozott elképzelésem van, hogy hogyan csináljam, de érdekelne kívülállók véleménye is, mert nem akarom elkapkodni. 10 éve vagyunk együtt, hat éve együtt élünk, 1 gyerek (6), lakáshitel. Kassza mindig közös volt, de egyértelműen én tettem többet a közös életünkbe. Korábbi kapcsolataimban is voltak félrelépéseim, viszont neki is, nem árultunk zsákbamacskát. Már az elejétől kezdve voltak nézeteltérések kettőnk között, az eltérő igények miatt a szexben, valamint mert én nem úgy, vagy nem mutattam ki úgy az érzéseimet, mint ő, vagy ahogy ő szeretné. Ő szerelmes volt, én nem, de ezt megbeszéltük, sosem titkoltam, vagy játszottam meg magam neki sem.
Többször szakítottam vele, de megsajnáltam, szerelmes volt, ő folytatni akarta, nekem pedig akkoriban egy barátnő a szex miatt kellett, az pedig ha ő is úgy akarta, akkor jó volt. Közös érdeklődési kör, szórakozás kikapcsolódás jó volt együtt mindkettőnknek. Ezután nem tervezetten jött a gyerek, ami engem sokkolt, fel kellett dolgoznom, hogy bár nem szerettem volna akkor még, de lesz, vele kell leélnem az életem, nincs több bulizás, csajozás stb., lesz pelenkázás, babakocsizás. Szabályosan 3 napig zombi voltam melóban, fel kellett dolgoznom, mert nem tudtam volna elképzelni, hogy ha tőlem terhes lesz, akkor ott hagyjam. Ő lakást akart venni, holott csak hitelre tudtuk volna megoldani, én albérletet javasoltam, vagy legalább annyit, hogy ne 1-2 hónap alatt döntsünk, mert alapjaiban kell átértékelnünk az egész életünket. Annyi és olyan problémák megoldása szakadt rám, amik előtte soha. Tudtam, hogy lesz megoldás, de azt is, hogy nem elhamarkodottan kell dönteni most sem. Gyakran sírt, hogy mi lesz vele így, hogy itt van terhesen, jön a gyerek és se lakásunk, se semmi, mehet majd anyaotthonba.
Megsajnáltam és belementem, próbáltam elfogadni a dolgot, és meg kellett barátkoznom az új helyzettel, és elfogadni, hogy változtatnom kell nekem is sok mindenen. Lett lakás, egy gonddal kevesebb, azután annyi szerencse ért minket, hogy az ő szülei adtak annyi pénzt, aminek segítségével és a mi kevés tartalékunkkal el tudtunk indulni, alapvető dolgokat megvettük a lakásba, plusz felújítottuk, szerencsére nem nagyon kellett, hogy minimális szinten lakható legyen. Ekkor mindketten dolgoztunk. Megszületett a gyerekünk, akit amikor megláttam, megfordult velem a világ, úgy éreztem, hogy hülyeség volt erre eddig várni, ha tudom, hogy ez ilyen érzés, akkor már 10 évvel korábban, az akkori barátnőmmel (első és valószínűleg az utolsó szerelmemmel) gyereket vállalok. Nagyon büszke voltam! :)
Tudtam, hogy egy új időszak kezdődik, ha mások megoldják, akkor mi is, örültem a babának és a rám váró apa szerepet is vártam, de tudtam, hogy a szexuális életem egy darabig biztosan nem lesz az igazi, pedig ez nekem fontos volt mindig. A bulin, amikor ünnepeltük a kisfiam születését, gyakran összenéztünk egy olyan 10 évvel fiatalabb lánnyal, aki külsőre teljesen az ideálom volt, és beszélgetni kezdtem vele. Nagyon nagy összhang és szimpátia volt közöttünk már akkor is, tudta, hogy mit ünneplünk, nem árultam zsákbamacskát és találkozgatni kezdtünk. Barátnőm észrevette rajtam, bevallottam, kiborult. Biztosítottam, hogy nemhogy most, de később sem hagynám el, pláne nem gyerekkel, ismerem magam, pár hónap és elmúlik, de most ez a lány kell nekem, azt is elmondtam neki, hogy mire kell. Amúgy is sokat járkáltam el előtte is, a találkákat megoldottam általában munkaidőben, vagy egyéb rendszeres szabadidős tevékenységem kárára.
Örököltem egy nagyobb összeget, aminek a segítségével berendeztük a lakásunkat, és fél évvel a gyerek születése után, már kifejezetten jó anyagi körülmények között éltünk, nem veszekedtünk, a szex jó volt, de barátnőmön érezhető volt, hogy ott van benne a tüske a szeretőm miatt, ami azóta is benne van. Kb. másfél, két év után a szeretőmmel befejeztük, elmúlt a kezdeti izgalom stb., de jó viszonyban maradtunk, félévente egyszer ráírunk egymásra, hogy mi újság. Barátnőm majdnem 3 év után visszament dolgozni, és olyan problémák jelentek meg a kapcsolatunkban, amit nem tudtam minek tulajdonítani. Soha nem volt kedve a szexhez, titkolózott, láttam, hogy valami nem stimmelt. Ez eltartott kb. fél évig, majd gyanakodni kezdtem, hogy valaki teszi neki a szépet, és rövidesen le is bukott egy sms-el, összeállt a kép! Lényegében rátalált a szerelem, egy nős, 2 gyerekes kolléga személyében. Megbeszéltük, elküldte.
Ezután a szex nagyságrendekkel jobb lett otthon, fél év nyugi következett. Majd megint megváltozott, nem tudtunk olyan közös programra elmenni, ami tetszett volna neki, vagy ahol jól érezte volna magát velem, a szex megint lapos lett, már ha lett egyáltalán. Ekkor megismerkedtem egy szakmabeli foglalt lánnyal, akivel szeretők lettünk. Nagyon jól működött, teljes titokban. Pont az ő általa használt női praktikákon elgondolkozva gyanakodni kezdtem, kiderült, hogy a barátnőm és a kollégája megint összejöttek, de nem buktattam le, mert láttam, hogy próbálja diszkréten csinálni, ez a pasi érdeke is volt, nem akartam megint cirkuszt, csak jeleztem, hogy változtasson 1-2 itthoni dolgon. A szeretőmmel nagyon jól megértettük egymást, ő panaszkodott nekem, hogy neki mi a rossz a kapcsolatában, én neki, utána pedig megvigasztaltuk egymást. ;)
Otthon a helyzet egyre rosszabb lett, gyakorlatilag láttam a barátnőmön, hogy már egyáltalán nem vagyok neki fontos, és csak a másik pasin jár az esze, szerelmes lett, rendszeres szexel és találkákkal. Ekkor amikor egyértelműen rá is bírtam bizonyítani, hogy olyan komoly a dolog, hogy az összeköltözést tervezgetik, borítottam a bilit. Tagadott, de megígértem, hogy ha bevallja, akkor én is bevallom neki, hogy kb. 1-másfél évig most nemrég megint szeretőm volt, akivel már befejeztük időközben. Ledöbbent, mert semmit nem vett észre az egészből, gondolom mert ő is el volt foglalva a kollégájával. Most viszont már nem tudtuk megbeszélni, vagyis igen, szemembe mondta, hogy nem érdekli mit mondok, neki a kollégája kell, őt választja! Viszont a kolléga a családját választotta. Ez nagyon megviselte őt, eleinte ráadásul én sem bírtam megállni, hogy ne szívjam a vérét emiatt pár napig, de utána pár hónap nagyon jó időszak következett.
Ekkor elvesztettem a melóm. Volt némi bevételem másból, de az előzőekhez képest lényegesen szűkösebb lett a kassza, valamint 1-2 éven belül kilátása került egy nagyobb összegű bevétel, még az előző munkahelyemmel kapcsolatban. Barátnőm gyakorlatilag szégyellte, hogy nincs rendes munkám, éreztem, hogy már nem vagyok neki férfi, és ezt a szexben, beszélgetésekkor és mindenhol éreztette. Ez ment 3 éven keresztül, és az, hogy közben egy nagyobb összeghez jutottam, amiből sok addigi gondot megoldottam, semmit nem változtatott. Mindig utólag derültek ki a volt szeretővel és más kollégával is a céges bulikon történt kavarások (többnyire szex nélkül), de ki tudja?! :) Ezután ő (szóban) menni akart, külön költözni, gyakran beszéd téma volt, szinte mindig éreztette, hogy nem ilyen társra vágyik. Fél évig ezt hallgattam otthon, és mivel egyértelmű volt, hogy más pasira vágyik, tagadta, hogy lenne valakije, de hinni ekkor már nem tudtam neki egyáltalán, és meguntam a lekezelő stílusát, így összepakoltattam a cuccait, ha menni akar, akkor menjen! Elköltöztek az anyjához. Kiderült, hogy albérletre sincs pénze, és pasija sincs, 1 hónapig volt külön, de gyakran beszélgettünk, én szerettem volna folytatni, első sorban a gyerek miatt, végül visszajött. A gyerek ez idő alatt rokonoknál volt, lényegében nyaralásnak fogta fel, igyekeztünk őt mindig kihagyni az ilyesmiből.
Fél évig nagyon jól ment minden, én is változtattam és ő is, jele nem volt annak, hogy titkolózna vagy hazudozna. Egészen mostanáig. Ismerőstől megtudtam, hogy pár hete egy 10 évvel fiatalabb új kolléga került a képbe, akinek ő azt mondta, hogy még együtt lakunk, de hamarosan külön fogunk költözni, és rá egy hétre (másfél hét ismeretség után) egy ágyban aludtak egy céges buliban, szex nem volt(?) de más igen, barátnőm bevallása szerint.
Beszélgettünk, ő nem erre vágyik, neki más kell, de szerinte is vannak nagyon jó időszakaink, de együtt nem megy, viszont neki szerintem csak időnként szüksége van egy kis kalandra, amit én hajlandó lennék elnézni, ha diszkréten, de nyílt lapokkal csinálja. Ismerve saját magam és az előzményeket a kapcsolatunkban, hogy én miket és mikor tettem, nem is várható el, hogy egy rossz szót is szóljak ha néha félrelép. De ne hazudjon, vagy csinálja úgy, hogy semmit ne vegyen észre, vagy mondja meg szemtől szemben, ha van valakije, mert a konfliktusaink szinte mindig más pasi miatti hazudozásai miatt vannak, vagy mert mivel érzelmileg máshoz kötődik egy fellángolás miatt, itthon nagyon megváltozik negatív irányban.
Ő menni akar most albérletbe, de pénze sincs rá, de ha igazán menni akarna, tudna hova és meg tudná oldani, a lakáshitelt tőle vonják, igazából tettekben nem nagyon jelentkezik nála, hogy tényleg menni akarna. Az én jövedelmem nem látszik és nem is fog, én is hajlandó vagyok elköltözni ha nem tud változtatni, de ingyen nem hagyom itt a több milliós értéket, amit már ide, a közös életünkre, lakásra költöttem. Elvinni nem akarok semmit, mert akkor a gyerektől is vinném el. Nehéz a helyzet mindkettőnknek, én hajlanék a folytatásra, tudok változtatni is, hiszen már 3 és fél éve rá sem néztem más nőre, elvoltam foglalva a gyerekkel és az itthoni dolgokkal. Szakítani viszont csak úgy tudok, ha minden kapcsolatot megszakítok, máshogy nem is lehet szerintem, korábban is így tettem másokkal, és így viszonylag rövid idő alatt tovább lehet lépni. Ha elköltözök, akkor legalább 150km-re, minden kapcsolatot megszakítva teszem, teljesen új életet kezdve. A véleményem megvan saját magamról is és róla is, ilyenek vagyunk, nem vagyunk egy kirakat kapcsolat, de ha mindketten akarnánk, tudnánk normálisan együtt élni, 10 év után is néha jókat nevetve, alkalomadtán jó szexszel. Lehet, hogy azt eszem most amit megfőztem, de ha a 10 év alatt nem lettek volna a szeretőim, akkor is valószínűleg most ugyanitt tartanánk, csak jó pár szép élménnyel kevesebbem lenne, és a barátnőm mással indokolná a szeretőjét, kalandjait.
