„Felmerült egyszer a nyitott kapcsolat lehetősége is, próbáljuk ki-alapon... De ő vonta vissza, mert szerinte a nők könnyebben találnak partnert, mint a férfiak”- ...és így egynémely példány esetleg hoppon maradna. Sokan hiszik, hogy a párjuk mellettük majd idővel megváltozik, de mi van, ha az a változás nem olyan lesz, mint álmodják?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
az együtt töltött 9 év alatt már sok mindent megélt a kapcsolatunk. Voltunk már szakítás közeli állapotban is. Volt, hogy az ő exe újra próbálkozott nála, vissza akarta kapni. A lényeg, hogy a párom egy ideje olyan, mintha csak egyben akarná tartani a kapcsolatot, komolyabb ráfordítás nélkül (nem anyagira gondolok), mindenre kész válaszai vannak, amiket már előre ismerek, amikkel lezárja a dolgot. Azt utálom nagyon, amikor megpróbálok segíteni neki, és az a reakciója, hogy akkor csináljam én ha jobban tudom. De van, hogy bizonytalan és háromszor rákérdez, mit is akarok. Kicsit túlterhelt, meg történtek vele dolgok, de velem is, a megértésből nekem is járna.
Ezek miatt nem érzem azt, hogy a társam lenne, sőt inkább azt érzem, hogy a közvetlenebb barátnőim is jobban odafigyelnek rám, mint ő : ( A figyelmet az idő haladtával inkább extrán igényelném, nem pedig kisebb mértékben. Ennek ellenére próbál irányítani, hogy ő tudja, minden úgy jó, ahogy ő gondolja.
Az előző barátommal sokat hülyéskedtünk, félszavakból is értettük egymás, tudtam, amikor mond valamit, mit ért azalatt pontosan. Sok mindennel le tudott venni a lábamról, egy húron pendültünk, és azon elmélkedtem, vajon vele is ide jutottunk-e volna már, és nem-e jobb egy szép emlék, mint egy megélt, de elsikkadt dolog.
Sokan hiszik, hogy a párjuk mellettük majd idővel megváltozik – igen, de az a változás nem biztos, hogy mindig olyan lesz, mint álmodják. Tudom, hogy egy normális nő nem attól érzi magát nőnek a pasija mellett, hogy a párja hogyan bánik vele, ilyen problémám nincs, van saját akaratom és önértékelésem.
Felmerült egyszer a nyitott kapcsolat lehetősége is, próbáljuk ki-alapon... De ő vonta vissza, mert szerinte a nők könnyebben találnak partnert, mint a férfiak, így esetleg hoppon maradna. Ezért sem olyan népszerű ez a dolog a pasiknál: a kockázat miatt. Hogy a nő már nem tér vissza.... De ezen túl vagyunk, már nem ebben gondolkodunk. Az a gond, ha elmondom neki, mit gondolok, nem változik, ugyanúgy éli világát tovább, függetlenül attól, mit gondolok, vagy tetszik-e nekem ez, vagy sem. Ez a „megszokni vagy megszökni” tipikus esete.
D.
