„Nekem is van hobbim, neki is. Ő beleszólhat a dolgaimba, fordítva nem mehet. Ha most még nem is, de később ebből lehet egy folyamatos belső feszültség” – És erre már most is vannak jelek, például egy kötözködő anyósjelölt, és a barátnő olyan kijelentései, hogy a férfiakat nem kell vigasztalni, mert jobban bírják a gyűrődést, hiszen nincs érzelmileg mélyebb lelki világuk.
Fedezd fel és használd! Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! A kérdésem előre: mennyire szólhatunk bele a párunk dolgaiba?
Keveset vagyunk együtt, ő azt mondja, semmire nincs ideje. A barátnőkre van, akikkel találkoztam párszor és úgy ítéltem meg, hogy rossz hatással vannak rá. Sokat vedelnek, harsányak és semmi nőies nincs bennük, azt meg nem tudom, hogy ő mit szeret rajtuk, mert ő nem ilyen, inkább az ellentétük. Lehet, csak azért jár közéjük, hogy a kontraszt miatt jobbnak, többnek érezze magát. Az anyja se semmi: egyszer hármasban vacsoráztunk náluk, és a nő folyamatosan beszólt mindkettőnknek, a kislánya meg szó nélkül hagyta, csak evett. Lett volna még alkalom ilyen vacsira, de kikerültem. Ilyenkor nekem mindig közbejön valami.
A család fontos alap, mert formál minket, ezért félek, hogy olyan, mint az anyja, csak később jön még elő belőle a java. Nekem a barátnőm az első, eddigi kapcsolataimban is mindig mindent megtettem értük, tényleg mindent. De neki is vannak érdekes dolgai: amikor nekem van rosszabb időszakom, az hiszti, ha neki, az borzalmasan fontos. Egyszer azt mondta, hogy a férfiakat nem kell vigasztalni, mert könnyebben veszik a problémákat, a gyűrődést, „mert nincsen érzelmileg mélyebb lelki világuk”.... Hát ezt meg hol olvashatta? Mert minden pasi egyforma, ugyanúgy egyforma belsővel, életúttal és családi háttérrel? Mindenkit teljesen más hatások alakítottak.
A mi családunk – az övével ellentétben - olyan, hogy van összetartás, és még a távolabbi rokonokat is megünnepeljük, akár névnap, akár bármi más van, elmegyünk, vagy ő jön és összeül az egész család. Szerinte ez fölösleges gesztus. Ezekre én sosem rángattam el őt, úgyhogy nem tudom, miért mondta. Amikor az anyjának volt szülinapja és én mondtam, hogy nem megyek, volt egy kis vita. Azzal érveltem, amivel ő is, hogy fölösleges gesztus, de nem vette a lapot, én meg feladtam. Azt érzem néha, hogy nem vagyok elég neki, mintha nem önmagamért szeretne.
Nekem is van hobbim, neki is. Ő beleszólhat a dolgaimba, fordítva nem mehet. Ha most még nem is, de később ebből lehet egy folyamatos belső feszültség. Szerintetek mennyi idő után jelentkezik egy kapcsolatban a másik valós személyisége?