Miért kell szakításkor megsemmisíteni a másikat?

2022. november 25. 07:38 - csajokespasik

       

               Levélírónk nem rég kilépett egy követelésekkel és alázásokkal teli kapcsolatból. Most üzenni szeretne azoknak, akik hasonló pasik mellett vergődnek, hogy tudják: vannak különb, jobb és szerethetőbb férfiak is azokon kívül, akikről azt hiszik, náluk megfelelőbbet úgysem találhatnak, és slussz.        

 
       

                Fedezd fel és használd!  Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Több ismerősöm közt is van olyan, aki nem mer kilépni a kapcsolatából, és inkább már csak vagy megszokásból, vagy az egyedül maradás miatti félelemből van együtt valakivel. Ez bizony nem szerelem, hanem függés. A szakítás nehéz, de meg kell lépni, és utána az újbóli keresgélés sem könnyíti meg a dolgot lelkileg. Sajnos az egyik legjobb barátnőm is azt mondja, hogy ő inkább marad a mostani párjával, akivel sehogy se jön ki - mindketten teljesen más emberek -, minthogy valaki mással újra kezdje a nulláról, mert őt legalább már ismeri, nem kíván újra, 34 évesen belelendülni a társkeresésbe. Pedig ha boldog akarsz lenni és megalkuvás nélküli életet szeretnél, akkor bele kell lendülni újra.        

       

               Ami engem illet, én is dobtam egy „jó” kapcsolatot: amikor már látta, hogy engesztelhetetlen vagyok, még belém vágott utoljára, és tudtomra adta, hogy amúgy sem én vagyok a zsánere. Mint minden nő, én is hiú vagyok, és ez nagyon megmaradt bennem. Miért kell egyes férfiaknak úgy szakítaniuk, hogy a szép emlékeket is lelőjék vele? Vigyen mindent az áradat, mert itt csak ők lehetnek megsértődve. Miért kell szakításkor teljesen megsemmisíteni a másikat? Tehát ha nem én vagyok a zsánere, hogy bírt velem együtt lenni?? Persze, valószínűleg nem így van, csak utoljára még nagyon meg akart bántani valamivel, hogy ő legyen fölényben és tükörbe tudjon nézni utána is. Azt is megemlítette, hogy én előbbre helyeztem a saját dolgaimat az ő „sérelmeinél”.
Próbáltam magamban elhessegetni a gondolatot, mert egyrészt még most is fáj, másrészt az önbizalmamnak sem tett jót. Próbáltam elfelejteni az egészet, de ha igazságtalanul vádolnak valótlanságokkal, azt nagyon-nagyon nem bírom. Amúgy még előtte megspékelte azzal az utólagos vallomással is, hogy mielőtt mi összejöttünk volna, még az exével volt, akitől a gyereke is van (az előbbiről nem volt tudomásom, a gyerekről legalább igen, azt elmondta) de onnan is értesültem a gyerekéről, hogy sokat hasonlítgatott „tréfásan” a volt párjához... egészen a háziasságomra vonatkozó kifogásaitól addig, hogy milyen volt az exe a terhessége alatt, a gyereknevelési nézeteiig,.. amikhez nekem igazán semmi közöm. Még azt is megjegyezte, hogy ha én semmiben sem értek vele egyet, ami a jövőbeni terveit illeti, akkor egyedül fogok maradni az anyámmal, és passz. Mert senkinek nem fogok „így” kelleni.
Mondtam egyszer, hogy tudom, hogy úgy általában nem vagyok elég ügyes, erre rávágta, hogy csak akkor élne együtt velem, ha előtte összeszedem magam, legyek olyan, akire büszke lehet... Hát szerintem lovakra, meg autókra, meg motorokra szoktak a pasik büszkék lenni. Ilyenkor mégis valahol azt várnám, hogy mivel ő a párom, kicsit biztasson, és még ha nem is annyira igaz, mondja néha, hogy igenis, ügyes vagy, tehetséges vagy, szép vagy. A követelés önmagában nem elég. Valahol attól is féltem, hogy olyanná válhatok mellette, mint ő, vagy még rosszabb...
Ebből a játékból kijöttem, és csak üzenni szeretnék azoknak a sorstársaimnak, akik ilyen gyönyörű kapcsolatokban tengődve sok mindent eltűrnek, míg örökre bele nem ragadnak. Vannak különb, jobb és szerethetőbb férfiak is azokon kívül, akikről azt hiszik, nekik utalta ki a sors és az az egy létezik csak. A.          

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr2617987142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lorrh 2022.11.25. 08:49:44

- én is dobtam egy „jó” kapcsolatot
- még belém vágott utoljára, és tudtomra adta, hogy amúgy sem én vagyok a zsánere

Újabb agyhalott posztoló.

elismert felhasználó 2022.11.25. 09:34:21

A sorstársaknak szánt üzenet átgyütt! Jobb anyuval élni....

Napról napra szarabbak a posztok. Ide is elért a rezsicsökkentés?
:(

body_andras 2022.11.25. 10:41:14

És így készülnek a kutyás nők.

Sadist 2022.11.25. 17:05:13

"Sajnos az egyik legjobb barátnőm is azt mondja, hogy ő inkább marad a mostani párjával, akivel sehogy se jön ki - mindketten teljesen más emberek -, minthogy valaki mással újra kezdje a nulláról, mert őt legalább már ismeri, nem kíván újra, 34 évesen belelendülni a társkeresésbe. Pedig ha boldog akarsz lenni és megalkuvás nélküli életet szeretnél, akkor bele kell lendülni újra."

Ostoba barom :D Boldog élet megalkuvás nélkül nincs, (valójában kompromisszum nélkül, de a nők szótárában ez a két fogalom egy és ugyanaz), pláne nem 34 évesen. Az már rég vigaszág.

"Vannak különb, jobb és szerethetőbb férfiak is"

Bizony vannak, nem is kevesen, de őket 18-20 éves korotokban kell lefoglalózni, nem pedig fintorogva a tányér szélére tolni, aztán pörögni a faszkörhintán 30+-ig, majd "tapasztaltan", "saját értéketekkel tisztában léve" teperni utánuk.

moonshadow 2022.11.25. 17:11:23

A kapcsolati egójátszmázás kinövése, része az individuális fejlődésnek.

_Amatőr_ 2022.11.25. 18:01:17

Én büszke szoktam lenni a páromra.
Akkor most nem vagyok férfi?

Real_Time 2022.11.26. 06:57:13

@Sadist: És még ehhez ráadásul a "családok" agyonra vannak támogatva, valahogy mégsem javulnak a demográfiai mutatók :D Érthetetlen :D

www.ferfihang.hu/2022/11/24/az-apak-nelkuli-csaladpolitika-kudarca-avagy-mit-tehetne-a-kormany/

szeme közé, laposan! 2022.11.26. 10:46:26

“ másrészt az önbizalmamnak sem tett jót” - eddig se volt benned egy darab sem belőle. Ha lett volna, már korábban észrevetted volna, hogy hogyan bánik veled a másik és kiállták volna magadét. Lett volna legalább valami elképzelésed, és akkor most nem nyavalyognál. Jó keresgetést a különb, jobb és szerethetőbb férfiak között - vigyázz, mi tudjuk, mit vállalunk és mit nem és nem félünk lépni, ha azt látjuk, a másik nem passzol hozzánk.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2022.11.26. 14:43:10

Kedves posztoló!

A barátnőnek több esze volt. Nem tudom mikor, mit vágtatok egymás fejével az exeddel, nem voltunk ott, és csak egy kis részletet látunk a postban. Oké, nem akarsz se sok kompromisszumot, se sok megalkuvást, csak gondold végig azt, ha az ilyen alapon elképzelt álompasi sem akar sem kompromisszumot, sem megalkuvást...

Az ízlések különbözőek, nem leszel mindenki zsánere, de van, aki el tudna fogadni. Ha számodra ez a törékeny egódat érintő hatalmas sértés, akkor ott nem azt látom, hogy hú, de durva dolgot vágtak volna a fejedhez, hanem egy elég narcisztikus alapállást. Nomeg azt, hogy a világtól, a realitástól teljesen elrugaszkodva gondolod azt mi jár neked.

Ha pedig az ízlések különböző voltát (nem leszel mindenki zsánere) sem tudod elviselni, akkor valószínűleg azt sem, ha felmerül, hogyan tetszhettnél másnak, ezekben sem alkalmazkodsz, de máshol is elutasítod a kompromisszumot, megalkuvást, de mástól valószínűleg elvárod. Ha pedig a másikat nem értékeled annyira, hogy változzál, akkor nem sok olyat adsz egy kapcsolatban, aminek értéke van.

És pont ezért igaz, hogy aki nem akar alkalmazkodni, nem akar változni, nem keres kompromisszumot, és ezért nem tud egy kapcsolatba olyat bele tenni, amire a másik vágyhat, az előbb utóbb közel értéktelen lesz, az ezzel szemben álló irreális elvárások mellett pedig nem lesz esély a kapcsolatra. Lehet egyedül maradni anyuval meg a macskákkal. A hangsúly éppen azon van, hogy képtelen vagy a másikkal egyetérteni, kompromisszumot kötni, neked SENKI és SEMMI nem elég jó, ha neked is alkalmazkodni kell az számodra mennyire nem elfogadható. Ez folyamatosan degradáló a másik fél részére.

Ezek után te úgy gondolod, hogy az eltérő ízlésrekre, és a kompromisszumkészség hiányára mutató dolog a te törékeny egódat lenullázza? Mit is adsz? Hogy meg lehet dugni? Guminőt is meg lehet, és kevesebb költséggel jár. Hogy ott vagy dísznek, presztízsnek? Addig működik, míg meg nem ismernek azután a felékszerezett guminő is menőbb... Hogy az otthonból csatateteret varázsolsz mert nem vagy kompromisszumképes? Ok, tudom ehhez orosz guminő kellene, arra meg EUs importtilalom van...

Vannak szerethetőbb férfiak, ez biztos... De az is biztos, hogy azok többségének van önbecsülésük. Mert akinek nincs és minden szart eltűr azt sem te, sem más nők nem tudnák tisztelni. És éppen ezért, ők pontosan tudják nem csak tőlük várható el a kompromisszum, hanem tőled is. Ha neked semmi nem jó, ami nekik fontos, nem fognak veled szóba állni, mert vannak szerethetőbb nők is, nem csak olyanok, mint te...

És biztos nem csak ez az egy pasid volt. De amikor a saját magad által bemutatott egy oldalú történet is azt mutatja mennyire vagy taszító, és sok pasid nyilván még tenne ehhez hozzá valamit, akkor fel kell fogni, hogy ahhoz, hogy szeressenek, neked is szerethetővé kell válni.

Ha semmiben nem engedsz, nem akarsz alkalmazkodni, és azt sem viseled el, ha valakinek nem vagy a zsánere, mert ízlések is különböznek, és nem elég az, hogy mindezek ellenére adott neked egy esélyt, mert ahhoz (valamilyen kompromisszummal) még elég jó voltál, akkor ezzekel, a harcokkal a háttérben, plusz évekkel még kevésbé vagy jó választás.
süti beállítások módosítása