„Ilyenkor mindig töltött káposztát csinál az anyja, amit utálok, csakúgy, mint a porcukorral vastagon beszórt bejglit" - Posztolónk már átélt a barátnője szüleinél pár kínos ünnepi eseményt. Tudja, hogy nem kedvelik, tehát nem érti, miért kell ezt ennyire erőltetni? Ő tiszteletben tartja mindenki igényét, és elvárná, hogy ez fordítva is működjön.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Igazából ez a dolog részemről már tavaly is felmerült, de nem csináltam ügyet belőle. Hagytam magam, hátha másképp alakul, és valahogy megúszom. A szülei évek óta éreztetik velem, hogy nem vagyok a kedvencük, csak egy megtűrt valaki, akit csak úgy fogadnak el, mint a lányuk egyik hobbiját, aminek van egy lejárati ideje, és nem akarnának a családban tudni. Nem mondják, de úgy viselkednek. A párom azt mondja, nem így van, én látom rosszul. Tavaly sem akartam náluk karácsonyozni, de úgy oldottuk meg, hogy délután elvittem őt a szüleihez, otthagytam és mentem az én szüleimhez estére. És mivel másba nem tudtak belekötni, hát ezt kifogásolták. Hogy ez udvariatlanság volt. Persze azért gondolom örültek, hogy úgy alakult.
Az első volt a legrosszabb, amikor megkérdeztem a párom, hogy milyen ajándékot vegyek az apjának meg az anyjának, és mondta, hogy nem kell semmi, ők se vesznek nekem. Erre ott derült ki, hogy kaptam 1- 1 üveg bort, én meg álltam, mint a f.sz.
Idén úgy akarom, és ezt mondtam is neki, hogy az egész ünnepet kihagynám, 26.-i ebédestől. Mert egyelőre ahhoz ragaszkodnak, hogyha Szenteste nem is velük vagyok, legalább utolsó nap menjek már el. A képmutatást nehezen viselem.
Most én helyettük gondolkodom, hogy mi lenne jó valóban mindenkinek, ...De ők meg a lányuk fejével gondolkodnak, hogy bár nem szeretjük a csávód, de a te boldogságod az első, hát hozzad, elviseljük.
Ilyenkor mindig töltött káposztát csinál az anyja, amit utálok, csakúgy, mint a porcukorral vastagon beszórt bejglit. Hogy tudnám kikerülni az erőltetett udvariassági és egyéb ünnepi alkalmakra vonatkozó, elkerülhetetlen találkákat más módon? Én tiszteletben tartom mindenki igényét, és tök jó lenne, ha ez fordítva is menne, ha már az őszinteség nem megy.
