Ha megsértődik, hát megsértődik

2024. szeptember 03. 07:50 - csajokespasik

       

               „Szerintem akkor lesz egy férfi túlérzékeny, amikor valamelyik korábbi nője túlságosan megpróbálta befolyásolni, irányítani” – Posztolónknak nincs nagy jártassága a lelki dolgokban, így a pasija örökös sértődékenységével kapcsolatban csak annyit tud tenni, hogy elviseli. Ha ez elmúlik nála, talán normális párként is működhetnének.        

 
       

               Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Nem rég vagyok együtt egy iszonyú sértődékeny sráccal. Ilyet még nem láttam! Bármin megsértődik, bármit magára vesz. Azt mondja, hogy bennem van a hiba, mert ő a nőkkel mindig képes jól kijönni. Erre azt mondtam, hogy ő olyan, hogyha egy nő kedves vele, azonnal beleszeret. Kikérte magának. De hát ismerem már egy ideje, és nem vagyok vak... Azt már nem mondtam neki, hogy ő mintha az a típus lenne, akit a nők többnyire a friendzone-ba raknak első körben. Sok mindent nem is bántásnak szánok.        

       

               Aztán itt vagyok én, aki tényleg szereti (vagy szeretné) mégis úgy érzem, kevés vagyok neki, nem tudja, kit akar. Én érzem, hogy szeret, de azt nem tudom, fordítva hogy jön át nála. Szerintem akkor lesz egy férfi túlérzékeny, amikor valamelyik korábbi nője túlságosan megpróbálta befolyásolni, irányítani. Így alakult ki nála ez a reflex. Viszont én nem vagyok léleksebész, annyit tudok tenni, hogy elviselem addig, amíg meg nem látja, hogy nincs velem veszélyben, és normálisan megnyílik nekem, akkor tudunk párként is működni. Jól gondolom ezt, vagy várhatok akármeddig, nem így lesz? Ilyen irányú tapasztalatom nincs, és most inkább úgy gondolom, hogy ami igaz és jogos és építő, azt kimondom, és ha megsértődik, hát megsértődik.          

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr7918483483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

God Harald 2024.09.03. 08:41:07

Jól van, nagyon helyes! Csak így tovább! Érzem, hogy sértődékeny cicafiú hamarosan megnyílik neked. Ha küldesz nekem húsz rugót, akkor cigány kártyával és kakasvérrel visszaigazolom ezt neked!

Capillarissa69 2024.09.03. 09:32:18

Személyes véleményem:
Ilyen jelenségek - amint a posztban is olvasható - férfiaknál sem ritkák, ám környezetünk által belénk nevelt hamis szemléletünk tévútra vezet az okokat illetően.
Először is, gyakran mondjuk az ilyenekre, hogy túlérzékeny. Ez olyan téves megfogalmazás, mintha valakire azt mondanánk: túl kék a szeme. Igen, valóban érzékeny, ám ez az "iszonyú"-nak mondott jelző is egy szubjektív érzet, mely ugyanazzal a túlzással van megfogalmazva, mint amelyet minősítünk vele.

Másrészről az okokat - korunkban sajátosan elterjedt módon - többnyire a közvetlen történésekből eredeztetjük, pedig sokkal mélyebbről, akár több évtizedes hatások eredményeképpen is származtathatjuk. Rávilágít erre pl. Dr. Anna Lembke nemrég magyarul is megjelent könyve, a "Dopaminkorszak", illetve kiviláglik Dr. Máté Gábor (Kanada) "Normális vagy" c. művéből is. Utóbbi a gyerekkorban - nem tudatosultan - elszenvedett traumákra helyezi a hangsúlyt, melyet a szülő olt utódjaiba, szintén ugyanígy elszenvedett traumái következtében. S amelynek következménye függőségek kialakulása felnőttként, szinte kötelező módon. Lembke pedig a függőségek hatásait elemzi, mely szenvedély fajták a korunkban elképesztő mennyiségben fordulnak elő, ebben a kialakult kényelem és bőség légkörében. Csak éppen nem vesszük észre azt, hogy ezek is ugyanolyan függőségek, mint a drogosnak a drog.

A hatás fokozatosan, alattomos módon alakul ki, és "dopamin rezisztenciá"-hoz vezet. Tünete az időnként bennünk feltörő fáradságérzet, illetve motivációhiány az erőfeszítéseket igénylő tevékenységekhez. Biológiai adottságunk, hogy ezt valami "feltöltődést" okozó, általában élvezetet nyújtó szerrel, tevékenységgel küzdjük le, pont azokkal, amely a pillanatnyi jótékony hatását követően - mint egy drog - ezt a rezisztenciát mélyíti tovább.

Peter Sloterdijk német filozófust idézhetnénk, aki szerint a világnak, amelyben élünk, a harag, valamint a felháborodás az üzemanyaga. S igaza van, ez egy másik út arra hogy erőre kapjunk, bár ugyanúgy tovább rombol, mint az előbbi. És ez is egyfajta függőség, melyben az élvezeti oldalt elfedi a negatív indulat, de a használatához egyesek kényszeresen ragaszkodnak. Olyannyira, hogy mindegy hogy éppen mi van (sapka vagy nem sapka), ami éppen van az a "nem jó". És ez némely személyiségzavarnak a mozgatórugója is. S a magunk elöl is eltitkolt érzékenységünkben eme zavarokat is felnagyítottan látjuk, s pl. mindenkit nárcisztikusnak ítélünk meg. Mert mi is függők, "drogosok" lettünk, köszönhetően a fogyasztói társadalomnak.

Kevesen tudnak ezen túllépni, és elfogadni a másikat úgy, hogy "ha megsértődik, hát megsértődik". De vegyük azt is észre, hogy egy nyersen(!) kimondott vélemény, szembesítés - legyen az bármennyire is igaz és jogos és építő -, ilyenformán a mi felháborodásunkat tükrözi, s saját függőségünkről tájékoztat.

Lorrh 2024.09.03. 09:47:00

@Capillarissa69: mondjuk ki: a férfiak cicafiúk lettek, a nők meg iron lady-k. Naná hogy ez a két minőség nagyon nem tud találkozni. Totál ellentétes szerepek.

Capillarissa69 2024.09.03. 11:43:03

@Lorrh: Ez is egy helyes megközelítés. Ennek további - részbeni - oka, hogy a múlt század elején csőre töltött, majd 1968-ban kilőtt pisztolygolyó gellert kapott. Ami meg nem csoda, hiszen akkor a ma már 70-80 évesen is gyereknek maradt nemzedék húzta meg a ravaszt.

Pesti 2024.09.03. 15:09:26

@Lorrh: Ez a nyugati világ sorsa , mindenfelé megállapitható, hogy a férfiak már csak a söriváshoz és a sportokhoz lettek szoktatva, de megérdemlik...... a munkába eltemethetik megukat.

God Harald 2024.09.03. 16:34:45

@Pesti: a sportolás elvileg jó dolog, nem?

mumpic 2024.09.03. 19:27:51

Hát, ha mindig megmondod a tuti (“igaz, jogos és építő”) és nem érdekel, hogy megsértődik, akkor mégis miből gondolod, hogy egyszer rájön, hogy “nincs veled veszélyben”? Mindenki jobban jár, ha elválnak útjaitok. Te kereshetsz egy iron man-t, a srác meg egy cica lányt.

Lorrh 2024.09.03. 21:15:19

@mumpic: cica lányokból nagy hiány van. Minden nő harci tulok lett.

VOGAben 2024.09.03. 22:18:48

A felelősség kérdése természetesen megint kimaradt. Mert a kezdetben csak csipkelődő, majd idővel a mérgét apránként de egyre nagyobb dózisban csepegtető asszony, persze nem tehet semmiről. A felelős az elégedetlenségéért, mindig a másik, a külvilág, az egész univerzum. Ő maga sohasem. A klasszikus félreneveltek példái. "Jó dolgában vagy unalmában nem tud mit kezdeni magával. Nem normális." Ezt egy kora negyvenes, elvált anyuci szüleitől hallottam nemrégiben. Megeszi a manusokat reggelire és jön a next illető. A testvére ezerszer kompromisszumképesebb, nem is értik, hogy lehet ez de láthatóan rágódnak az ügyön. Totál feleslegesen... Ezért nem értem, hogy ha valakit zavar a másik vélt "túlérzékenysége", akkor miért nem hagyja ott a fenébe. Egy állandó feszültségforrás, minden kapcsolatot aláás! "Mert majd, megváltozik!" Ja, naná...

Lúdvérc 2024.09.07. 12:18:24

Nincs olyan, hogy túlérzékeny ember. Sérült/traumatizált van.
Küldd el szakemberhez, és akkor lenne esélye egy valódi férfi-nő kapcsolatra, így mindig csak a valószínűleg az érzelmileg elérhetetlen, bántalmazó anyját keresi minden nőben, most épp benned.
süti beállítások módosítása