Amikor Posztolónk pasija bepiál, laza és megnyerő, nem agresszív, csak az a baj, hogy többnyire mindig ilyen állapotában találkozik a csajával, aki nem tudja eldönteni, hogy barátjának az ital csak egyfajta lelki segédlet, hogy emberek közé tudjon menni, vagy már teljesen a rabja.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Társkeresőn jöttünk össze. Leírta, hogy ő nem sokra tartja ismerkedéskor a végeláthatatlan csetelést. Ő szereti rövidre zárni, mert a másik valószínűleg másoknak is irkál. Valaki meg vissza se írt neki, mert ő a századik helyre van sorolva, mint tartalék. És ezt már én is éreztem így. Inkább csak panaszkodtunk egymásnak, nem terveztünk találkát. Végül találkoztunk és nagyon hamar össze is jöttünk.
És most a problémákról – vagyis egyről, de az elég jelentős számomra: nem veti meg az italt, és most elég enyhén fogalmaztam.
Látszólag bírja, nagyon sokat tud inni, rövidet is, és nem is lenne ezzel bajom, mert olyankor nem agresszív. Inkább laza és könnyed és megnyerő. DE többnyire ilyen állapotában keres engem. Nem dülöngél, nem akad össze a nyelve, de látszik rajta. És ha másnap kimegy belőle az ital, akkor se vállalhatatlan, inkább távolságtartó, vagy talán semleges.
Arra keresem a választ, hogy az ital neki egyfajta lelki szükséglet, hogy emberek közé tudjon menni (volt ilyen exem és azt soha többet!), vagy csak egy kellék, ami ha nincs, az se baj? Persze józanul is láttam már, akkor hűvösebb és tárgyilagosabb velem, de másokkal szemben is ilyen. Tehát mintha látni vélném rajta a függést. De biztosat nem tudok, csak feltételezgetek.
Együttlét után nincs összebújás. Ez is érdekes. Mondja, hogy szeret, de nem tudom, hogy tényleg így van-e? Nem tudom, milyen az igazi arca. Búcsúzáskor nem mondja, hogy jól érezte magát velem és hogy mikor látjuk egymást újra. Az italból merít bátorságot, hogy a jó oldalát tudja mutatni és meg tudjon felelni? A családomban szerencsére senki se piál, ezért rejtvény ez most nekem. Sejtem, milyen egy függés, és ha szólok neki, hogy mérsékelje az adagjait, azzal nem hiszem, hogy bármit is elérnék.
