Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Van egy tendencia az életemben, amire nem tudok magyarázatot találni. Vajon bennem van a hiba? Amikor van valakim, a kapcsolat első néhány hónapjában nincs baj. Aztán amint azt látják – nem mind, de a többség –, hogy szeretném elmélyíteni és komolyabbá tenni a dolgot, rám hagyják, hogy biztos csak rám jött valami, és nem foglalkoznak vele. Egyedül tartom fenn magam, nem tudok rendesen félretenni, se kitörni ebből. Az illető tudja ezt, de eljön hozzám, jól érzi magát, majd távozik. A közös jövő tervezéssel nem foglalkoznak, engem nem ilyen szempontból néznek. Azt érzem, félnek minden közös dologtól, nem akarnak se közös együttélést, se közös lakást, se mást. Lehet, nem csak velem, de senki mással se. Elköteleződésről ne is beszéljünk.        

               Nem a páromtól várom, hogy valóra váltsa az álmaim, de egy idő után azt veszem észre, hogy nem haladunk semerre. De nekik se nagyon vannak egyéb céljaik, vagy kisebb terveik az élettel. Ezzel sem azt várom el, hogy a párom állandóan célok után rohanjon és hajszoljon valami többet és áldozza be az életét, csak valami olyasmit, hogy elkezdjünk egy olyan életet, aminek mindketten részei vagyunk, egyenlő arányban. Ha otthagynak, azzal a könnyebbik utat választják, megoldás helyett. Ez is őket jellemzi. 

Persze jók a közös élmények, a szerelem, a szórakozás együtt, de valami többet szeretnék. Amikor ezekről beszélek az épp aktuálisnak, nekem mindig az jön le a reakciójából, hogy erre még nem áll készen és fontosabb a függetlenség és a szórakozás, de 30-40+os embernél azért már nem így kéne lennie.
Senkit se támadok le az elején, hogy azonnal gyerek és család, de ha nincsen később se semmilyen közös terv, akkor milyen is az a kapcsolat? Ha azt látom, hogy a másik agya nem abba az irányba jár és inkább menekülne, akkor jobb, ha hallgatok arról, hogy én mit szeretnék? De ha meg azzal keresek valakit, hogy „feltételeim vannak”, mert olyan férfi kell, akivel előre haladhatok, akkor el lehet képzelni a véleményeket rólam.

Most mi az érthetetlen abban, hogy ketten könnyebb lenne az élet? Persze a felelősség nélküli párkapcsolat mindenkinek kényelmes, mert semmit nem kell nyújtani és beletenni.