Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Most talán sokan el fognak ítélni, de nem volt más választásom.
Volt egy barátom, nem rég szakítottunk. Egy dolog miatt: új társaságba keveredett és rászokott az ivászatra. Amit egyedül is folytatott. Ami azt jelentette, hogy napi 5-6 sör lecsúszott. És a sör, hiába nem erős, azért mégse üdítő, van látható hatása. Ekkora mennyiség pedig már jelentős.
Én és a kislányom nála éltünk, az ő házában. És amikor beszéltem vele erről, annyi változás történt, hogy amikor inni akart, elment otthonról valahova. Aztán vagy egyedül, vagy másokkal csinálta.        

               Egy idő után annyit tudtam tenni, hogy amikor beszéltem az apjával, mert néha felhívott, elmondtam neki ezt. És lett belőle egy kis botrány. (Nem éreztem beárulásnak. Csak közöltem egy tényt. Mert kérdezte, hogy vagyunk. Én meg elmondtam.)
Utána a barátommal nem vesztem össze, inkább hallgatott – mert valahol tudta, hogy igazam van. Belátta. Azt is megértette, hogy nem akarok a gyerekem közelében alkeszt. Mindent megértett, bocsánatot is kért. De ígéretet nem tett, hogy leáll.

Végül mégis engem hibáztatott, miután leléptem tőle.
A szülei elváltak, de szorosan tartják a kapcsolatot, és az anyjára régóta fújt, ritkán találkoztak. A válás óta mindketten a kegyeit keresték, a szokásos játszmák... Ahogy mesélt az életéről, nekem az jött le, hogy nagyon elkényeztették, így persze hogy azt hiszi, neki minden jár, és ha nem kapott meg valamit, nyomott egy kis hisztit, a szülők meg előteremtették neki. Ez világos előttem. Még egy egészséges szigort sem engedett a muterja.
Mindezek ellenére azt is megfigyeltem, hogy az exem iszonyú ingerlékeny, nem tudni mitől, de szerintem az az eset már, amikor gyógyszert kéne szednie, nem pedig ráinnia! Velem / velünk sosem volt erőszakos, még a hangját se emelte fel, de láttam, amikor másokkal szemben fellobban valamin.

De rá senki sem szólhat rosszat. A szülők támogatták mindenben, olyanban is, amit egyedül is elérhetett volna. Fiatalabb korában mindent megengedtek neki, és ezt megszokta, ennyi. Felfogtam, hogyha egy ilyen valaki rászokik valamire, mert szükségesnek érzi az életében, akkor nehezen válik meg tőle. És a lemondás amúgy sem volt az életstílusa része.
Végül az apjával maradt meg legtovább a beszélőviszony, és elmondta, hogy nehezen marad meg a fia mellett bárki is, de engem azért becsült, mert látta, hogy engem tényleg érdekelt a sorsa.