Egy anyának minden fickó gyanús, amelyik a lánya körül legyeskedik, és ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy mennyire kell beleszólnia a kapcsolatba? Egyáltalán kell-e, vagy bízzon abban, hogy ha eddig is megoldódtak a dolgok valahogy, ezután is meg fognak?
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves blog! A lányom udvarlóját eleinte nehezen fogadtam el, egyrészt mert jóval idősebb nála, másrészt mert valahogy úgy éreztem, nem passzol hozzá. Aztán később meggyőztem magam, hogy ilyenkor ezt a dolgot, abban a korban, amelyben a lányom jelenleg van, minden anya így látja. De amikor nálunk van, inkább elzárkózik és nem igazán akar velünk beszélgetni. Legalább annyi volt, hogy karácsony előtt megkérdezte tőlem, mit vegyen a lányomnak, már ennyinek is örültem. Volt egyszer, hogy együtt töltöttünk egy napot, és láttam, hogy a lányomhoz is nehezen tud kapcsolódni olykor.
Aztán volt nem rég egy kis összeveszésük, ami alatt engem keresett és üzenetközvetítőnek használt. Nem mondom, hogy drukkoltam volna a szakításuknak, mert a lányom szereti és az ő boldogsága fontosabb. Aztán megbeszélték. Itt egy kicsit alakulgatott köztünk a kommunikáció, ami nem volt rossz. De részleteket magáról nekem nem mesélt, ennyire azért nem mélyültünk bele. Azt a lányomtól tudom, hogy néha indulatos és ha hibázik valamit, mindig tud mivel takarózni azonnal, de igazából nem tiszta előttem a személyisége.
De a lányommal sem lehet sokáig beszélni a kapcsolatáról, amit valahol megértek, én se beszéltem ki anno az én anyukámmal ezeket. Tudom, hogy nem érdemes komolyabban belefolynom ebbe, mert ebben a korban ha nem süt a nap, vagy ha az iskolában történik valami kisebb nézeteltérés az osztálytársak között, az befolyásolni képes a teljes hangulatukat - viszont elmúlik hamar. Kérdésem: egy anyának ilyenkor mennyire kell beleszólnia a kapcsolatba? Egyáltalán kell-e, vagy bízzon abban, hogy ha eddig is megoldódott valahogy, ezután is meg fog?

