„Általában mindig a pasi dolgai válnak közössé, a nőké valahogy nem. Bizonyos beállítottságú kérdéseknek pedig mindig ugyanaz a sorsa” – Posztolónk feltette egyik barátnőjének a kérdést, hogy összeköltözzön-e a párjával úgy, hogy tudja, neki kevesebb tartaléka van. A válaszon elkattogott kicsit.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Azt valahol eddig is sejtettem, hogy nőkkel nőkről nem lehet beszélni, mert rögtön belehelyezkednek a kérdésbe, és általában egyoldalúak bizonyos dolgokkal kapcsolatosan. Egy ismerősömnek (nő) feltettem nem rég a kérdést, hogy összeköltözzek-e a párommal, noha aggaszt, hogy nekem több tartalékom van, mint neki. És erre kapásból rávágta, hogy amíg úgy gondolkozom, hogy „enyém és tiéd”, addig semmiben se közösködjek vele. Értem a masszív női összetartást, és ezt a hozzáállást, de ez valahogy nincs nagyon végig gondolva és általánosító. Én nem így érzem, nekem mindig lesz enyém és mindig lesz neki is övé. Valahogy ez így normális.