A „majdnem-pótapuka” jelentkezik

2009. szeptember 04. 08:09 - csajokespasik

A következő versenyző szintén a neten próbált szerencsét, majd az első fellángolást egyre szaporodó meglepetések és megfejthetetlenül zavaros női műveletek követték. Meddig tűrjünk, és meddig maradjunk higgadt úriemberek?

 

Olvasgatva a ti történeteiteket, nekem is felsejlett egy-két nagyon kedves de néha nagyon kellemetlen történet pályafutásomból, amit 28 év alatt megéltem. Most megosztom Veletek azt, ami egy-egy sörös boros baráti összejövetelnél igazán képes kiverni a biztosítékot, de legalábbis képes megrökönyödést kiváltani a környezetemben. Történt, hogy hosszú pauza után - mivel nem vagyok az a fajta, aki egy új kapcsolattal gyógyítja az előző sebeit - újra neki kezdtem az ismerkedésnek természetesen az interneten, a legnagyobb társkereső oldal egyikén. Nem vagyok az a klasszikus értelemben vett jó pasi, szoktam volt mondani a vizuális kihívásokat audio eszközökkel kompenzálom. Ennek ellenére, nagy meglepetésemre egy szeptemberi reggelen jött egy levélke egy hölgytől, miszerint nagyon tetszik neki az adatlapom, és ha gondolom blablabla… ami ilyenkor szokásos. Klikk a linkre, és láss csodát egy csodaszép lány mosolygott vissza rám. No, mondom ennek fele sem répa, gyanús, de egyben jóleső, miért ne levelezhetnénk? Két hét alatt tucatnyi email-t váltottunk, majd elkezdtünk sms-ezni. Ekkor még fel sem tűnt a dolog, hogy mindig este 9-10 óra körül kapok email-t vagy sms-t Marianntól - mert így hívták - de ennek jelentősége lett a továbbiakban. Tovább beszélgettünk így a messzi távolból, közben kiderült nagyon sok mindenben egy a véleményünk, ugyanazok a gyengéink, stb. Miután már biztosak voltunk a dolgunkban, nagy nehezen kiböktem - és ez nálam nagy szó - találkozzunk. Megegyeztünk: kávé a kedvenc helyemen Café Miró ( jazz, jó kávé, prémium hely, emberi áron). Nem volt baj, tényleg ő jött el, akire vártam, nem volt három füle, és nem volt kétszer akkora sem, mint tudtam, sőt még csinosabb volt, mint a fényképen. Beszélgettünk majd’ három órát, semmi feszengés, sőt kézfogás, és az a nagyon kellemes bizsergés, aminek ilyenkor lennie kell. Mondom is magamnak „révbe értél, megvan az igazi, király, talán Fortuna kegyeltje lettem, csak így tovább”. Ekkor jött az első necces dolog, de ez még bevállalhatónak tűnt.

Elmondta, hogy ő bizony nem gondolta volna, hogy talál valakit az interneten, akinek nem beteg a lelke, nagyon kellemesen csalódott netrandis dologban, de valamit azért tudnom kell. Nem tudja, miképpen reagálok, de el kell mondania, hogy kora ellenére (23 éves) éppen válófélben van. Külön élnek a férjétől, semmi kötöttség, de eddig ezt nem merte elmondani, mert élete nagy hibájának tartja stb. Most erre mit lehet mondani?! Semmit. Elmondtam, sokkal inkább zavart volna, ha kiderül, hogy nem csak jogilag van férjnél, hanem kalandot keresve engem szemelt ki időtöltésnek, és ha ez lenne, rögvest itt hagynám, de mivel azt mondta egy hónap múlva van a tárgyalás, hát legyen. Látszott, nagyon megkönnyebbült, elbúcsúztunk, majd már hazafelé sms-ek, email hegyek, és kitaláltuk töltsük együtt a hétvégét. Rendben. Ledumáltuk, pénteken egy kellemes vacsi, utána buli… lesz, ami lesz. Lett is, mégpedig nem akármi. Főztünk, megvacsiztunk, buli nem lett, de a többi részletet fedje jótékony homály. Szombat reggel nyolc óra körül azonban veszettül nyomják a csengőt. Mariann kipattan az ágyból, nyitja az ajtót. Éltem, sőt idéztem már én is elő nem egy kínos pillanatot, de ezt nem kívánom senkinek, sőt fokozom, bármilyen forgatókönyvben megállná a szituáció a helyét. Ott áll egy 50 körüli asszony, akinek egy ötéves forma kisfiú szorongatja a kezét, mint kiderült utóbb a házasság oka és okozata. Újabb titok, és csavar. Kiderült, hogy a barátnő kölcsönlakásában voltunk, és valamikor ezt is el akarta mondani valahogy, bár nem így. Az egésznek a csúcspontja, amit a gyermeki őszinteség szolgáltatott, egy mondat volt, ami így hangzott.:

Ő lesz az új apukám?

Most azt hinné mindenki fejvesztve menekültem, de nem így tettem. Azt mondtam ez a készhelyzet vészhelyzetnek tűnik, beszéljék meg, én addig kikúszok az erkélyre, és elszívok néhány cigit, aztán majd mi is megbeszéljük a mi dolgunkat. Kiderült, hogy valami rokon kórházba került, és a nagyi odasietne, de a gyerkőcöt nem vinné magával, viszont Mariann mobilja nem volt elérhető, és különben is ő megmondta, hogy ez így nem tisztességes. Nagyi el, mi pedig beszéltünk. Ő elmondta a maga verzióját, ami inkább kifogás, volt mint indok, és elmondta, utálhatom nagyon. Elmondtam, hogy nekem nem okozott volna problémát, ha a válásos sztoriba becsempészi az egyébként nem elhanyagolható részletet, hogy van egy öt éves Márk is a csapattal. Azt mondtam, kezdjük új lappal, ne legyen több meglepetés, de ahhoz viszont ragaszkodom, hogy amennyire lehet, a kisember is legyen része a programoknak. Nagy meglepődés, de próbáljuk meg. Gyorsan összehaverkodtunk a lurkóval is, hihetetlen élmény volt. Állatkertben jártunk, vidámparkban, közlekedési múzeumban, fogaskerekűztünk, sétáltunk, kirándultunk egész hétvégén. Ez még nagyjából három hétig tartott, beleértve a közös estéket, bevásárlásokat, főzéseket, mesenézést, oviból hazaséta, stb. Egyszer csak azt vettem észre, hogy Mariann nem elérhető. Először sms-ekre nem reagál, majd a telefonja is kikapcsolva, és otthon sincs, majd egy búgó női hang azt szajkózta, hogy a hívott számon előfizető nem kapcsolható. Nem értettem az egészből semmit. Másfél hét után magántelefonszám csörög a mobilomon. Felvettem, persze hogy Mariann volt. Találkozzunk. Elmondta gondolkodnia kellett, mi legyen. Nem akarja az egészet, engem nem akar kihasználni, nagyon megszeretett, és a kissrác is oda van meg vissza, de új életet akar kezdeni, nélkülem. Mosolyogva, jó szívvel emlékszik vissza az egészre, de nem szerelem az egész, nagyon sajnálja. Búcsúzzunk el, aztán ő jobbra, én balra. Ennyi. Na itt akadtam ki. Számon kértem mit is nem akar, és elmondtam ez így nem normális, legalább a kissrác miatt lassítson egy kicsit, és gondolkodjon felelősséggel. Nem használt. A vége tényleg az lett, hogy én jobbra, ő balra. Azóta nem hallottam róluk, de remélem jól vannak...

Na ennyi a történet.

Zs, a majdnem pótapuka

 

 
22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr1001347806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szepi79 2009.09.04. 08:35:47

nem értem, mi ezzel a gáz. azt a részét igen, hogy eltitkolta a gyereket, node ez neked sem okozott gondot, kedves posztiró. utána pedig... nem passzoltatok annyira, mint ami elég lett volna. aztán teljesen korrekten odaállt eléd, hogy hagyjátok abba. oké, a 10 nap se kellett volna, de még mindig volt bátorsága eléd állni, ha nem is azonnal. vagy szerinted együtt kellett volna maradjon egy olyan emberrel, akit nem szeret teljes szivéből? ha jó fej vagy a gyerekével, akkor neki törvényben foglalt kötelessége beléd szeretni? vagy az a nem normális, hogy itt kivételesen a leendő pótapuka akarja felhasználni a gyereket a vér szerinti szülő ellen? mert az valóban ritka.

vagány csaj 2009.09.04. 11:20:07

Te nagyon türelmes ember vagy! Nagyon szeretted volna ezt a kapcsolatot úgy látom. De valamiért a nőnek mégsem Te voltál az elképzelése. Van ez így sajnos...

Chowder 2009.09.04. 11:32:58

Na az ilyen csajok érdemelnének egy stricimaflást... Nem elég hogy titkolózik, elnézi neki a pasi, ok rendben, de így lelépni... Magán kívül senkire nem gondol, sem a palira, sem a gyermekére. És ez szülő... Csak gratulálni tudok, önzőségből 5/5.

mskati 2009.09.04. 13:02:22

Hát nem semmi ez a történet. Egy ilyen nő nem való anyának,annál nagyobb benne az önzés. Örülj neki,hogy megszabadultál tőle!
A továbbiakban sok sikert!

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2009.09.04. 13:35:14

Szerintem örülj az együtt töltött szép időnek és jó gyorsan felejtsd el a hölgyet mindenestől. Még jó, hogy nem szabdalt össze valami késsel egy másmilyen pillanatában, vagy vetted el egy óvatlan pillanatban és néhány milla tartozás meg további gyerekek

devadel 2009.09.04. 14:52:39

azt értem, hogy kiderült, hogy nem jön be neki eléggé a pasi, van ilyen. de. hazudozni mindenképpen csúnya dolog. dede. amíg nem biztos hogy a pasi komolyan bejön neki, ne vonja be a gyereket. a harmadik ilyen után a kissrác senkihez nem fog merni kötődni, mert havonta nem akarja elveszíteni, akit megszeretett. kár elbaszni egy kisfiút, ebből lesz nagykorára az mpg.

gondolom erre értette posztoló, hogy a picsa lassítson egy kicsit.

egyébként megadhatnád hogy mely társkereső, melyik csaj, hogy mások ne fussanak bele :-)

indapasssucks 2009.09.04. 14:55:41

ha össze akart volna szedni pótapának villámgyorsan szült volna neked egy gyereket.

szórakozni akart, mert úgy gondolta, hogy még fiatal anyának, és úgyis le tudja passzolni a gyereket.

vagy fenyegetve érzi magát a régi pasitól.

sysko 2009.09.04. 14:58:58

Júúúúúúúúúj. A türelem nem mindig...

EE|33 2009.09.04. 15:01:21

A miértjét én sem értem a szakításnak, de úgy vélem, lehet h. a Mariann a gyereke nélkül szeretett volna egy picit "ÉLNI", és bár te próbáltál jó fej lenni, amit maximálisan dicséretesnek tartok, de mivel a (csak vele) "közös programokba" belevetted a Márkot is, ez már nem valósulhatott meg. Tényleg nem szép dolog a titkolózás, de ha mindkét oldalt nézem, én a túlparton ezt látom ennyiből. Még azért ha nem is tetszik, a végén csak eljutottatok odáig, hogy őszintén eléd állt, és tisztázta a "hogyisállunk"-ot.

A másik dolog, hogy mivel a csaj most van válófélben, így - hasonlóan néhány korábban olvasott történethez, - nem csodálkoznék azon, hogy össze lenne zavarodva. Előttünk nem ismeretes Mariann álláspontja, de azt is el tudnám képzelni, hogy neki ez így gyors lett volna.

Persze, maximálisan megértelek téged is, és becsüllek, mert a kezdeti füllentések ellenére belementél és pluszt adtál ehhez a kapcsolathoz. Te megtettél MINDENT amit tudtál, beleadtad önmagadat, a szívedet-lelkedet, barátságodat, ezért is fáj annyira a szakítás, de éppen ezért ne büntesd magad!
Emeld fel a fejed, megteheted, mert ami megintcsak nem elhanyagolható, az, hogy az ötéves kis "lurkó"-nak, a Márknak is szereztél néhány nagyon kellemes, önfeledt hetet tele széppel, jóval, felejthetetlen közös élményekkel. Csak erre emlékezz!

Netuddki. 2009.09.04. 15:09:54

"Nem vagyok az a klasszikus értelemben vett jó pasi..."

Pasiért vascső jár. Egy igazi férfi sose mondja magára, hogy pasi. Fúj.

A gyereket sajnálom, a többi szereplőt nem.

azallamenvagyok 2009.09.04. 16:42:23

@azallamenvagyok: meg én sem teljesen

minek kellett ebbe belekeverni a gyereket?

Közöd?? (törölt) 2009.09.04. 16:45:49

igazi balek vagy, neveld saját gyerekeidet a másokéit szard le

Antibácsi 2009.09.04. 16:57:51

Az semmi! Én nőm 7 év után árulta el nem én kellek neki. Mert nem én vagyok a zsánere. Közbe lett két gyerekünk. Nőkbe nem lehet bízni!

mefiszta 2009.09.04. 16:58:23

@kovi1970:
Egyetértek. A másik szó, amit nagyon rühellek az a megvacsizás. Nagyi, lurkó és a többiek. Nem tudok komolyan venni egy férfit, aki így beszél. Persze ez is ízlés dolga, biztos van olyan, aki ezen nem akad fenn.

Styxx 2009.09.04. 18:57:49

@EE33:
Szerintem nagyon korrektül összefoglaltad és le a kalappal a posztíró előtt, akik belekötöttek, főképp kovi, mefiszta mondvacsinált hibát keresnek benne (nem mindegy, hogy a pasi, meg a megvacsizás szót használja, vagy mást?) a kiscsákó miatt tényleg jó lenne a csajnak lassítani. Persze valahol őt is meg lehet érteni, 18 évesen, éretlenül jött a gyerek, most meg még élne, de egy 5 éves gyerek nem egy olyan "kütyü" amit csak úgy stand by-ra lehet tenni. Felelősebben kellene "játszania". Szerintem ha a posztírónak kipakolt volna a gyerekről is, és megkérte volna, hogy miatta diszkréten, akkor ő is úgy "játszott" volna.

Lihajc 2009.09.04. 21:54:27

@mefiszta: Mert az "férfiasabban" hangzana, hogy zabáltunk, vén nyanyna és kis szaros? Nemár, hogy még ebbe is bele kell kötni...
Tudod léteznek olyan dolgok, hogy szinonimák, ez a tény pedig azért fontos, mert a szinonimák ugyan azonos dolgot jelölnek, mégis lehet köztük különbség pl intenzitásban, hangulatban... És a posztíró él a szinonimák adta lehetőségekkel, legalábbis én így gondolom. Nem kedvesebb azt mondani, hogy lurkó, mint pl azt, hogy gyerek? Sokkal jobban kifejezi a kisfiú iránti szeretetét.

NPL 2009.09.04. 23:06:12

a miró nagyon jó választás volt :)

szepi79 2009.09.04. 23:24:16

@azallamenvagyok: nem, tényleg nem értem. lehet csak engem szivattak meg mindig ennél sokkal jobban az exeim, de a mostani történetben olyan hatalmas, netre kivánkozó gázos sztorielemet nem találtam.

Summertime 2009.09.04. 23:37:29

Hát, mit is mondhatnék, ilyen kegyetlenek vagyunk mi nők... Sem a gyerekkel, sem a sráccal szemben nem volt korrekt ez a lépés, szerintem. A magát önszántából pótapukává avanzsáló post-íróval talán tisztázni kellett volna, hogy gyerekeket nem vonunk be a kapcsolatba, amíg abban nem vagyunk biztosak. Mert 18, vagy 28 évesen szülte is az anyja, annyit illenék tudni, hogy a gyerek, mint olyan, ragaszkodó lény. És persze, jó látni, hogy életünk értelme szívesen van azzal az emberrel, akit mi kiszemeltünk magunknak, de talán előbb saját érzelmeinket kellene tisztázni. A sráctól pedig úgy gondolom nagyon önzetlen gesztus volt ez, leginkább talán a kissrác felé. A magam részéről pedig egy férfi egészen addig férfi, amíg a tali, csüti, szemcsi, stb. szavakat nem használja. Nagyi, pasi, lurkó nálam még bele fér a dologba. Persze nem vagyunk egyformák, én spec. azoktól a lányoktól is szívszépütést tudok kapni, akiktől ezeket a szavakat hallom!

BolyhosNyuzsitappancs 2009.09.07. 07:38:59

Lejött az égből a zűr... Sajnálom, szívedet lelkedet beleadtad, és elbántak veled... Még a gyerekét is elfogadtad minden fenntartás nélkül... Egy fiatal gyermekes anyukának nem lenne szabad így viselkedni, a gyerekek életében nem jöhetnek-mehetnek a pasik..."kisfiam ő a majdnem pótapuka 1-2-3 stb... nem kell megjegyezned a nevét, holnap úgyis másik jön..." mária gyere le... végem van.
Sok sikert a továbbiakban...
süti beállítások módosítása