Sziasztok! Gimnazista vagyok és most, hogy itt a nyár, úgy döntöttünk, hogy mégiscsak illene több "osztálybulit" szervezni, így gyakorlatilag hetente-kéthetente találkozunk. A társaság elég változó, de van egy 10 fős kemény mag, amelynek én, és a legjobb barátnőm is tagjai vagyunk. Nemrég az egyik osztálytárs bevállalta, hogy tart egy grillezős-ottalvós kerti partit (mindenképp ottalvósnak kellett lennie, hiszen sok a vidéki, és maga az összejövetel is vidéken volt.) Nagyjából 20-an voltunk, és aludni nagyjából egy 10-15 ember maradt. Fergeteges buli volt, voltak nagy, közös pillanatok, meg olyanok is, amikor mindenki szétszéledt, és csak sétálgatott, zenét hallgatott, filmezett, vagy csak beszélgetett valakivel.

A kertben ki volt alakítva egy pihenőhely, ahol a kellemes hűvösben le tudtunk dőlni egy kicsit. Egy szódásüveggel locsolós szanaszét ázós fél óra után én behúzódtam egyedül a pihenőbe kicsit megszáradni, mivel csurig áztam. Van egy osztálytársam, akit mindig is kedveltem, és tényleg jól elvoltunk egymás társaságában. Mióta csak ismertem valahogy mindig furcsán vonzott. A legjobb barátnőm (mondjuk Sári) az én szöges ellentétem, mégis jól kiegészítjük egymást. Ez a fiú valahogy őt is vonzotta, bár közel sem annyira, mint engem. Mindig sajnáltam, hogy a fiúnak (mondjuk Tomi) nem volt egy bátyja, akivel összejöhettem volna, és nem lenne esetleg kínos a közös osztály miatt. Ezt a véleményemet mindig hangoztattam neki, és mindig azt felelte, hogy így jártam, bár tényleg sajnálhatom, mivel a bátyjának biztosan bejönnék. Év vége felé elkezdtünk egyre többet beszélni, és már tényleg úgy jó volt minden, amikor eljött ez a buli. A pihenőben feküdtem (bocsi a kitérőért) és egyszer csak megjelent ez a fiú. Épp leült mellém, és mind a ketten levettük a csurig ázott felsőinket. Beszélgetni kezdtünk, de ebben semmi szokatlan nem volt. Ekkor jött a legjobb barátnőm, és ő is odaült. Teljesen jól elvoltunk, amikor is Tomi odafeküdt mellém, és átölelt. Sári befeküdt Tomi másik oldalára, és megkérte Tomit, hogy hagy jöjjön ő is oda. Tomi átfogta a vállát, miközben engem tovább ölelt, az arcom pedig a vállán pihent, az ölelő kezét pedig összekulcsolta az enyémmel. Így feküdtünk tovább, és beszélgettünk. Egyszer, mikor elfordultam, a szám súrolta az arcát. Aztán odanyúlt, és megsimította az arcom, az ujja pedig megállt a nyitott ajkamon. Egyre inkább ziháltunk mind a ketten, éreztem, hogy emelkedik a pulzusom, teljesen beindultam. Valószínűleg ő is így lehetett vele, mert kezemmel éreztem, hogy rettenetesen dobogott a szíve, és akadozva vettük a levegőt. A másik oldalon továbbra is ott feküdt Sári. Egyszerűen nem bírtam a zsongást, és az arcom még közelebb tettem az arcához. Ő szintén az arcom felé mozdult, és a szánk széle összeért. Éreztük egymás lélegzetét a szánkban, és engem szinte letaglózott az érzés. Sári is érzékelte a változást, de nem szólt semmit. Megcsörrent a telefonom, és feltápászkodtam, hogy elmenjek telefonálni. Elmentem a pihenőhelytől, és lerendeztem a telefont. Közben kissé megnyugodtam, de azért persze nem teljesen. Visszamentem a pihenőhelyre, és amint odaértem láttam, hogy valami nincs rendjén. Amint leültem Tomi felállt, majd közölte, hogy rögtön jön, és eltűnt. Odafordultam Sárihoz, hogy megtudjam, mi is történt. Nem tudom, hogy ki kezdte, de elcsattant két csók, és bár mind a ketten kijelentették közben, hogy nem kéne, nem hagyták abba. Sári erős közepesnek ítélte, elmesélte, hogy már rég érezte Tomin, hogy mintha az be lenne indulva, és amikor elmentem, ketten maradtak, és... Mi is eljöttünk a pihenőből, és csatlakoztunk a többiekhez. Sári elmondta, hogy már nagyon bánja. Jött a közös filmezés, ami közben én poénkodtam "a viszonnyal", de csak burkoltan. Persze Tomi azonnal tudta, hogy tudok mindent. Többször láttam, hogy néz, de nem néztem rá. Össze voltam zavarodva. A filmezés után megint kis beszélgető csoportok alakultak, de én nem akartam Tomival összefutni, így a tűzhöz mentem. Ott ült teljesen egyedül, és szó szerint verte a fejét a falba. Odamentem megkérdezni, hogy mi a baj (mintha nem tudtam volna.) de nem válaszolt. Próbáltam szóra bírni. Egyszerűen tudnom kellett, hogy mit is jelentett ez neki. Aztán egyszer csak ömleni kezdtek belőle a szavak. Elmondta, hogy mennyire bánja az egészet, és hogy hülyeséget csinált. Én csak hallgattam. Odajött egy másik srác is, aki szintén jól informált volt, így hárman beszéltünk tovább. Lassan a "vallomás" átment viccelődésbe, és amikor volt egy poén a másik sráctól, hogy akkor már miért nem smárol le csak úgy engem is, akkor vágott egy arcot. Erre én nem szóltam, és ő rám nézve látta, hogy nem esett jól. Mondta, hogy tudom, hogy szeret. Mondtam persze, de attól még haragszom, bár nem a pofavágás miatt. Persze a másik srác közölte, hogy féltékeny vagyok biztos, amit én gyorsan hárítottam. Az ottalvós buli ottalvós része abból állt, hogy egy szobát teleraktak matracokkal, és mi azokon aludtunk, ki hova fért. Én befeküdtem középre, lesz ami lesz alapon. Végül úgy alakult, hogy Sárinak a Tomi és a köztem lévő hely maradt. Sári belement, de Tomi könyörgő arccal nézett rám, így végül én kerültem mellé, Sári meg az én eredeti helyemre. Valahogy mégsem bántam. Az éjszaka érdekes volt. Egymás mellett (inkább egymáson aludtunk), és bár semmit nem tettünk reggel csurom izzadtan, és nehezen ébredtünk. Alvás közben persze előfordultak furcsa pózok, de ennyi. Reggel szinte egyszerre ébredtünk, és szétrebbentünk. A buli előtt a folytonos vicces utalgatások, poénok, ölelések eltűntek, és valahogy tartottuk a távolságot. Sári, aki a másik oldalamon feküdt, reggel elmesélte, hogy egész éjjel nem tudott egy percet sem aludni, és hogy álmomban azt motyogtam, hogy "miért nem ír?" -vagy valami ilyesmit. A másik barátnőm (Kata), aki szintén tudott mindent (még az én részemet is) a szoba másik végéből felkapta a fejét, és tisztán látszott, hogy ő is tudja, valójában azt kérdezhettem, hogy "Miért nem én?" (ez persze nem biztos...). A buli után elváltunk, és még azóta nem volt osztálytalálka. Pár nap múlva lesz. Kíváncsi vagyok. És mindenképp kíváncsi lennék a ti véleményetekre a történetről, és mindenről. Kérlek, írjátok meg, és ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú lett a post. Köszönöm a figyelmet, és az esetleges kommentet: Repülőmókus