„Úgy viselkedett a pasikkal, mint akit éppen dobott a barátja: felkaptam a vizet és megkérdeztem, akkor most mi is van? Ő azt mondta, semmi, és értsem meg, ő nem szeretne már tőlem semmit, még barátkozni sem” – hősünk tovább mereng a női lélek összefüggő és összefüggéstelen anomáliáin és cseppet sem lesz bölcsebb, csupán tapasztaltabb. Új lány tűnik fel a színen, akivel eleinte minden szép és jó, majd a csaj váratlanul bejelenti, hogy már elment a kedve a dologtól.
Barbi után egyéjszakás kaland jött egy debreceni lánnyal, Andival. Ő merőben más személyiség volt, mint B., - akkor nem értettem, miért nem lett belőle több, mint az a fergeteges éjszaka. Régóta tetszett az egyik kolleganőm Niki is. Neki pasija volt és én ezt tiszteletben is tartottam, elkezdtem vele inkább haverkodni. Írtunk egymásnak napi 4-5 levelet. Sokat utaztunk együtt a céges buszon, beszélt az 5 évvel fiatalabb pasijáról. Közben a levelekből látszott, hogy valami nagyon nem stimmel kettejük között. Niki nagyon tetszett, abból amit tudtam róla, akkoriban olvastam a Vonzás hatalma című könyvet, amely a Titok gyakorlati leírásáról szól, hát gondoltam kipróbálom és bevonzom őt partnerként. Akkor már a haveromnak adtam tanácsokat ezzel kapcsolatban, ami neki be is jött. Mi ezt önbizalom növelésnek hívtuk :)
Rengeteget edzettem, sportoltam, új ruhákat vettem, éltem és sok mindenre figyeltem, amire addig nem. Apránként változtam, és ahogy változtam, úgy kezdtem el vonzani Nikit is. Együtt ebédeltünk, utaztunk a céges buszon, jól éreztük magunkat, de engem visszatartott az, hogy a legjobb barátnője a cégnél dolgozik és a férje Niki pasijának a testvére. Megijedtem, de örültem is, amikor megtudtam, hogy a barátnő egy másik pasihoz költözött. Azt gondoltam ehhez köze van mindannak, amit én szeretnék... Nikivel való kapcsolatot. Egyszer ketten maradtunk a céges buszon, és a Népligetig megtörtént, amit szerettem volna: az első csók... Másnap azt mondta, nem bánta meg, de itt most álljunk meg. Mondtam: ok.
Többször mentünk együtt ide-oda, de nem erőltettem semmit. Közben jött egy netes randim is egy másik lánnyal, Szilvivel. Nikin nem láttam, hogy próbálna elszakadni a pasijától, így elindultam más irányba is. Majdnem fél évnyi barátkozás és ismerkedés után... eljött az én napom, Niki akit alig pár napja elvittem majdnem hazáig, szakított a pasijával vasárnap.... Szerdán találkoztunk és kirándultunk este, hosszasan csókoltuk a másikat... Szép napok jöttek, esténként kirándultunk... romantikáztunk, amikor csak lehetett. Ami furcsa volt, hogy a notebook-járól csak 2 hét múlva tűnt el a közös képük az exével... túl korai lett volna mindez ?
Amit kigondoltam, úgy is lett, rajongott értem és nagyon jól éreztük magunkat egymással. A szexben türelmet kért tőlem... akkor úgy gondoltam, ez tök normális. Fél éve voltam oda érte, ő benne pedig csak pár hete alakult ki mindez irántam - ahogy ő mondta. Az is foglalkoztatott, hogy ő vajon túl van-e mindenen, ami őt érte? Illetve, hogy van-e közöm azokhoz a negatív dolgokhoz, amelyek őt és másokat értek, azért, hogy így alakuljanak számomra a dolgok... Közben jelentkezett Andi is, hogy randizna... de akkor már nem éreztem azt, hogy tőle bármit is szeretnék... miért van az, amikor lemondunk dolgokról, vagy személyekről, amiket szeretnénk, azonnal feltűnnek? :)
Nikivel boldogok voltunk és bár imádtam testének minden porcikáját simogatni, hiányzott a szex vele. Elhatároztam, hogy meg akarom ismerni a szüleit és nyaralni szeretnék vele. Mindkettő bejött. A nyaraláson jól érezte magát velem, bár azt éreztem kényelmetlen neki, nincs hozzászokva a kicsit elegánsabb helyekhez. Megkérdezte, miért néznek meg minket annyira, hát elmondtam neki, biztos azért, mert nem nézik ki belőlünk, hogy meg tudjuk fizetni az ilyen helyeket... Ez nem esett neki túl jól, de hát ezzel magamról is beszéltem, nem csak róla... A 2 nap alatt nem volt szex, annak ellenére, hogy nagyon jó volt együtt.... Azt mondta, ha kevésbé érzékeltetném vele, talán jobban akarná... nem hinném, hogy ez így lenne.
Hosszasan csókolóztunk reggelenként a cég erkélyén, majd 2,5 hónapnyi járás után jött egy nap, amikor ez elmaradt. Elmondta, eddig azt gondolta, a volt pasija miatt van az, hogy barátságon kívül nem akar többet tőlem. De már tudja, nem miatta. Férfiasan álltam a sarat, talán számított volna bármit is, ha azt mondom neki, hogy lassítsunk picit? Mindez a szülinapom előtt volt 2 nappal, majd a szülinapomon küldött egy sms-t. Találkoztunk és megbeszéltük, maradunk haverok, és ha kell, kialakul aminek ki kell. Ez talán egy újabb lerázós szöveg?! A volt pasija többször megjelent, elvitt ezt-azt. Mígnem az egyik alkalommal annyira kiborult, hogy felhívott és átmentem... együtt aludtunk.
Megkért, menjünk el együtt koncertre - tudat alatt is azt szerettem volna, hogy elhívjon - elmentünk ittunk, hosszasan csókolóztunk... jó volt. Úgy éreztem, elmondhatom neki, (nem tudom akkor miért, de letagadtam 2 évet a koromból) erre ő teljesen kikelt magából, hogy mennyire csalódott bennem, hiszen mindig azt hangoztattam, beszéljünk meg mindent őszintén. 1 hétre rá volt a céges sportnapunk, sokat ittam én is és Niki is. Mivel egész nap nem jelentkezett, felhívtam... találkoztunk... ittunk. Úgy viselkedett a pasikkal a bulin, mint akit éppen dobott a barátja és be kell pótolnia dolgokat :( Felkaptam a vizet és megkérdeztem, akkor most mi is van? Ő azt mondta, semmi, és értsem meg, ő nem szeretne már tőlem semmit, még barátkozni sem. Azóta sem áll velem szóba, nem tudom, rám haragszik vagy magára elsősorban? Katalizátor voltam talán, olyan fém, ami arra kell, hogy elválassza az oldatot és aztán nincs rá szükség?? Valóban kapcsolatot - vagy mást - keresnek azok, akik csusszannak egyik partnertől a másikhoz? Vajon ki tud alakulni egy egészséges kapcsolat abból, ha szakítasz valakivel, aztán 3 nap múlva belekezdesz egy másikba?
(folyt. köv. holnap)