Kedves blog! 38 éves férfi vagyok, túl egy váláson. 5 évig voltunk házasok, majd rájöttünk, hogy ez nem működik. A mai napig jó kapcsolatban vagyunk, néha találkozunk is, de ezen a szinten maradt az egész. Egy elég nagy állami munkahelyen dolgozom, P betűvel kezdődik, és van egy elviselhetetlen 50 éves dagadt tehén, aki mindenkivel szemét és elviselhetetlen csak velem nem. Lacikának, néha szívemnek szólít, 5 perc múlva meg üvöltözik a folyosón valamelyik titkárnővel, hogy csak úgy zeng az épület. Szóval egy igazi borderline a nő. Mintha ösztönösen tudná, hogy nem vagyok foglalt, flörtöl velem. Ja, ő férjezett, teszem hozzá.

Legutóbb kitaláltam a kartársnőnek, hogy van egy barátnőm, de arra nem számítottam, hogy vissza is kérdez, konkrétumokra. Amikor hirtelen rákérdezett a nevére, egy pillanatig nem jutott semmi eszembe, majd azt mondtam 3 másodperc múlva, hogy Jutka (anyám neve). Ha a vezetéknevére is rákérdezett volna, akkor Jutka Szekrény, Íróasztal vagy Szőnyeg lett volna, mert semmi eszembe nem jutott akkor, ezek meg mind körülöttem voltak. Kérdezte a haja színét. Mondom, barna, de most vörösre van festve. Válasz elfogadva. Aztán beindultam és egész novellát találtam ki köré: Egerből jár fel, már az esküvőt tervezgetjük, az apja szőlészgazda, az anyja varrónő, alig bírtam leállni, belelendültem. Válaszok látszólag elfogadva. De másnap úgy folytatódott minden, mint addig. Ugye, nem ugathatom le, meg nem oszthatom ki, mert a főnököm. Meg nem is lépi át azt a határt, hogy leteperjen vagy ilyesmi. Csak ezek a flörtölések izélgetik az idegeimet. Szörnyű, amikor egy taszító ember udvarol neked, és nem tudsz mit csinálni. De ha leteremtem, akkor képes lenne pokollá tenni az életem. Így megy ez. Azt hiszem, mindig is így ment ez a világban. Vannak akik szopnak és vannak, akik szopatnak. Azonkívül én a fiatal és karcsú lányokat szeretem 18-tól fölfelé. Üdv: Bandi