„A helyzet a következő: gyereket akar, de nem akarja tudni, mikor csinálhatunk egyet. Mert az nagy felelősség és nyomasztja, és leblokkol tőle” - Levélírónk szépen leállt a fogamzásgátlóval, az alkohollal, gyorskajával, cigivel, ugyanis a párja felkészült a gyerekvállalásra. Amikor egyik este elkezdenének dolgozni az ügyön, a férj kijelenti, hogy ő nem gombnyomásra működik. Hogyan termékenyüljünk meg úgy, hogy párunk erről mit se sejtsen?
Sziasztok! Gyerekvállalásról lesz szó, úgyhogy akit nem érdekel, most hagyja abba az olvasást. A problémám elég egyszerű. A férjemmel mindketten kicsivel 30 fölött járunk. Már a házasságkötés előtt megbeszéltük, hogy nekem nem sürgető a gyerek-téma, majd ő szól, ha akarja. Négy hónappal ezelőtt szólt is. Abbahagytam a fogamzásgátló szedését, vettem terhesvitamint, leálltam az alkohollal, gyorskajával, cigivel. Nem azért, mert ő mondta, hanem azért, mert ha már gyereket akarunk, tegyünk meg érte legalább annyit, ami erőnkből telik.
Vettem ovulációs teszteket is, mert a ciklusom elég szabálytalan volt a tabletta előtt, és biztos voltam benne, hogy ez nem változott. Az első alkalommal, amikor a teszt pozitív lett, este odabújtam hozzá, viccelődve megjegyeztem: itt az ideje, hogy ne csak beszéljünk, hanem meg is csináljuk azt a gyereket... A reakciója elég durva volt. Eltolt magától, és kijelentette, hogy ő nem gombnyomásra működik, és ezzel most lelohasztottam. Arra gondoltam, jó, lehet, hogy ez most hirtelen jött neki. Másnap nem mondtam semmit, csak elkezdtem közeledni hozzá. Megint kioktatott, hogy a tegnapi miatt hagyjam békén. No, ennyire azért szerintem nem volt durva, amit mondtam, főleg, hogy ő akar gyereket. Azóta sikerült tisztázni a dolgokat, és a helyzet a következő: gyereket akar, de nem akarja tudni, mikor csinálhatunk egyet. Mert az nagy felelősség, és nyomasztja, és leblokkol tőle. Persze én szedjem a vitamint, egyek egészséges kaját, ne igyak, ne cigizzek, sportoljak és csináljam a teszteket, hogy pont akkor szexeljünk, amikor kell. Ő pedig semmit nem változtat az életvitelén, mert nem látja be, miért is kéne bármit is tennie a sperma-adományozáson kívül. Minden alkalommal, amikor kiderül, hogy nem sikerült, elővesz: szedem a vitamint?, jókor szexeltünk?, eszek elég gyümölcsöt? Kezdek belefáradni. Eddig tényleg mindent megtettem, de már unom. Nem akarok számolgatni, teszteket csinálni, gondosan megtervezni az együttléteket (úgy, hogy ő mit se sejtsen). Sokat röhögtem a barátnőimen, akik azt mondták, hogy a férfinak már a terhesség előtt is a nő mellett kell állnia, támogatni, és ezt együtt kell csinálniuk. Nem értettem, mit lehet ezen nem együtt csinálni. Hát most már értem. És többet nincs hozzá kedvem. Ha gyerek kell neki, tegyen érte az aktuson kívül is. É.
