Egy ritka Hamvas Béla kötet még kevés ahhoz, hogy egy nőt örökre magadhoz láncolj. Posztolónk életében sokáig minden tökéletes volt, ám az ideális barátnő egyszer csak már nem akart vele többet találkozni. A bosszantó az, hogy nem a Csúnya pasi / Szép nő – felállásról van szó, hiszen Levélírónk a kategóriáján belül választott.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
29 éves vagyok, férfi. Májusban megismertem egy velem egyidős nőt. A véletlenek hoztak össze, nem is kerestük egymást, azóta egy testi (az ágyban kölcsönös összhang) lelki (ugyanúgy gondolkodtunk sok dologról) kapcsolat alakult ki (már múltidőben). Utálom azt a kifejezést, hogy NagyŐ, de ebben az esetben nem tudok jobbat használni. Nem is használtam még soha senkire.
Mindketten szeretjük Hamvas Béla könyveit. És én még nem találkoztam olyan nővel, aki hallott volna róla, nemhogy ismeri és kedveli is. Úgy éreztem, ha egy nő Hamvast szereti, az nekem egy elég erős jel.
Letöltöttem neki pár e-book-ot, de azt mondta, hogy ezt érdemesebb lenne kötetben. Utánajártam antikváriumokban, berendeltem, megvettem, örült neki. És akkor én is boldog voltam. A szép részét nem is ecsetelném tovább, elég az hozzá, hogy egy tökéletes, hibátlan kapcsolatban találtam magam és szinte lestem a kívánságait, ő pedig mindent örömmel és hálával fogadott el. Nem kihasználási szinten, hiszen ő ragaszkodott hozzá, hogy amikor előadásokra jártunk, vagy beültünk valahova, külön fizessünk.
Aztán egyszer csak, amikor hívom, azt mondja, most nem, ne haragudjak, másodjára is dettó ugyanez. A negyediknél derült ki, hogy mit szeretne, illetve mit nem. Egyelőre szüneteltessük a találkozókat.
- De miért?
- Most nem alkalmas.
Ha egyedül akar lenni, miért nem azt mondja?
Mire gondol ilyenkor egy érett, mai férfi? Biztos másvalakije van. Nem olyan típus, de tartom őt annyira, hogy ezt elmondaná. Ha valami tragédia zajlott az életében, azt is megmondta volna. Marad tehát X. Csak nem tudok már mit behelyettesíteni ebbe az X-be.
Elkövettem azt a hibát, hogy nem tudok megbocsátani magamnak, valamiért magamat hibáztatom folyton, de nem tudom miért? Ebben ő sem segít. Nem szálltam rá, nem bántottam, azt hittem, ez az a tökéletes kapcsolat, amikről ritkán hallani. És most ez is egy sztori lett itt, ezen az oldalon. Jó lenne, ha legalább annyit tudnék, hogy nekem kell-e most valami miatt bocsánatot kérnem, vagy mi is történt?
Mit csinálhatnék? Nyugodjak bele, várjak és ne keressem? Nincs jogom követelni magyarázatot?
És a hozzászólóknak még valami: nem, nem a csúnya pasi / szép nő – felállásról van szó. Bárcsak ilyen egyszerű lenne, elfogadnám. Csakhogy a kategóriámon belül választottam, én sem vagyok kigyúrt, dögös álompasi, ő sem olyan tökéletes szőke bombázó, aki után a férfiak kitekerednek a járdán. Egyszerű, rendezett, átlagos emberek vagyunk.
