A barátnő minden magyarázat nélkül eltűnik, a pasi pedig azon töpreng, mit ronthatott el. Ha másvalakije van, arról tudni szeretne, hogy megnyugtassa magát: nem ő hibázott. Eszébe jut, hogy a csajjal, akivel két évig volt együtt, egyetlen közös fotó sem készült.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! A barátnőm két év után dobott engem, de semmi magyarázatot nem kaptam. Szerintem ez nem kevés idő, hogy így zárja le. A saját teljesítményem felől nincsenek kétségeim, tényleg kihoztam magamból a maximumot, ami a kapcsolatunkat illeti. Azért fáj, mert minden szinten passzoltunk egymáshoz: egyidősek vagyunk, sosem birtokoltam, nem korlátoztam, nem féltékenykedtem, még csak ráutaló magatartás szinten sem. Azt hittem, jól megvagyunk és ez sokáig így lesz. Figyelmes voltam végig.
Én nem tudok min változtatni, mert nem tudtam, hogy kéne, ezért az ő magyarázata érdekelne nagyon... Egy félrelépést még elnéznék neki, de többet már nem, hiszen az annyit jelentene, hogy bármikor, ha ezek után is fellobban benne a vágy, elmehet egy random akárkivel, aki éppen megtetszik neki. De hangsúlyozom, én nem így ismerem. A kíváncsiság meg a tapasztalatlanság nem valószínű ok, hiszen már 30 felé közelít, volt elég kapcsolata. Engem még sohasem csalt meg ezelőtt olyan nő, akit őszintén szerettem. Visszagondolva egy valami mindig zavart, hogy a facebookon másokkal mindig több közös képe van, mint velem, de ezen nem akadok fenn – de ha már szóba hoztam, ezzel kapcsolatban is megkérdezném a véleményeket, ki mire gondolna. Nem is emlékszem, hogy valaha is készített volna rólam képet.
Azért szeretnék magyarázatot, egyrészt, mert jár, másrészt, megerősít, hogy nem én hibáztam. Ha megunt, hát megunt. Én már a szüleimtől sem kaptam meg azt a biztonságérzetet, ami a teljes élethez kéne, és hiába kapom meg magamtól, azaz, igyekszem magam megteremteni a magam körét és falait, a párkapcsolat gyenge pontom volt mindig is.
Szeretném tudni, hogy számítottam-e neki, legalább ennyit. Most ha hívogatom, vagy üzengetek neki, akkor számíthatok válaszra, ha az eddigiek zömét figyelmen kívül hagyta? mit tudok még tenni? Meddig mehetek el? Vagy felejtős az egész próbálkozás
