A pasi külsőre nem egy nagy szám, mégis nők harcolnak a kegyeiért. A volt csaja a jelenlegi nyakába zúdít egy értelmetlen nosztalgiát, míg a pasi annyival intézi, hogy ne törődjön vele, különben nem fog leállni. Az ex barátnő lelkesen megírta Posztolónknak, mennyire szerette a pasiját anno. Csak minek?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
Négy éve külföldön élek. Jelenleg van egy férfi az életemben, magyar ő is. A kiköltözésemkor segített sokat. Sokáig csak barátok voltunk. Az ismerőseim, ha együtt láttak vele, akár kint, akár itthon, fel sem merült volna bennük, ami már tény, hogy egyszer bármilyen közelebbi kapcsolatba kerülhetek vele. Mert összejöttünk. És engem is meglepett az a döbbenet, amit az itthoni ismerőseim tanúsítottak. Ő 11 évvel idősebb nálam és nem az a tipikus szépfiú. Amikor ez kitudódott, olyan e-maileket kaptam barátoktól, hogy miért pont vele? ….És nem látok a szememtől. Nem a 11 évvel van a gond, csak nem értik, mit eszek rajta, és szerintük meg fogom bánni.
Nem tudom, mit látnak, amit én nem. Azt is megkaptam (férfiaktól) hogy azért vagyok vele, mert a nők magabiztosabbnak érzik magukat, ha szebbek, mint a pasijuk. Ő a szememben nem hátrányos, csak megfogott benne valami, talán a stílusa. De semmi esetre sem csúnya.
Nagyon sok új dolog történt az életemben a külföldre költözéssel, új emberek, új hatások. És ő végig segített. Sokan inkább azért nem kedvelik, mert hatalmas önbizalma van, nagyon tud dumálni. Tényleg nem tipikus szépfiú, de sok más értelemben rendben van. Azt szokták általában mondani róla, hogy „na, a kis szorongatott magyar kikerül külföldre, és 5 perc múlva már úgy él, mintha ott született volna” és ebben van is egy kevéske igaz.
DE nem is ez a lényeg. A volt barátnője megtalált a Fészen és elkezdett velem egy értelmetlen beszélgetést. Ő itthon maradt. De a szakításuknak már jó ideje. Én röviden válaszolok neki, hogy éreztessem, nem szívesen beszélgetek vele. De nem nyugszik. A közös fotók kirakásával már rég le is álltam... A párom azt mondja, hagyjam nyugodtan, ő ilyen, nem fog békén hagyni, amíg reagálok rá. A nő megírta, hogy mennyire szerette a pasiját akkor. Csak minek nekem írta? Nem tudom, hogy most irigy, vagy csak bosszús. Vagy egyéb? Egyelőre nem tiltom le, mert rám nézve semmi sértőt nem ír, inkább sajnálom őt.
Találgassunk legalább.
1. - Hogyan fogadtassam el a barátaimmal őt, illetve mi lehet a valós oka az unszimpátiájuknak felé?
2. - Miért nem száll le róla a volt nője, ha egyszer szakítottak, és jelentős távolság is van köztük?
Tisztelettel: A.
