„Az üzeneteimre is azonnal válaszol. Ő egy kicsivel magasabb nálam. Oroszlán, ha ez számít” – a srác már elég régóta kerülget egy lányt, akivel szinte hetente találkozik, de nem mer lépni, mert kevésnek érzi magát egy ilyen nőhöz. A kiszemelt nagyon kevés egyértelmű biztatást ad, ő meg nem az a nyomulós típus.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Hogyan tudnám meghódítani ezt a nőt?
Tavaly ősszel ismertem meg egy társaságban, ahol ha két szót váltottunk. Nem mutatott érdeklődést, kifejezetten levegőnek nézett, de a végén mégis arcra puszival búcsúzott tőlem is. Aztán később összefutottunk egy másik helyen, teljesen véletlenül, ahol sokat beszélgettünk, mert a barátait elhagyta valahol és egymaga volt. Megtudtam, hogy nincs pasija, 1 év után elmúlt a szerelem és szakítottak – azt nem mondta, hogy kinek a részéről múlt el. 1 év nem egy nagy idő, persze bármi közrejátszhat ekkor is.
Azóta szinte hetente találkozunk. Ő két nyelven beszél, álommelója van, mindenki kedveli és öltözködni is tud. Egyszóval tökéletes. Én meg mintha az ellentéte volnék, a nullánál is kevesebbnek érzem magam mellette. Viszont múlt pénteken is éjfélig beszélgettünk, ő hívott (!) amit nem tenne meg azzal, akivel nem akar semmit és mintha megint éreztem volna a vonzalmat, mint legtöbbször.
Az üzeneteimre is azonnal válaszol. Ő egy kicsivel magasabb nálam. Oroszlán, ha ez számít. (Én Bak vagyok, ha ez számít...) Mennyi esélyem lehet nála? Vagy csak jó férfitársaság vagyok neki, míg meg nem pillantja az igazit?
Én őszinte és kritikus ember vagyok, a kritikai rész főleg magamra vonatkozik, így sem könnyű. Ha valaki a tanácsomra kíváncsi, nagy százalékában azt mondom, amit ténylegesen gondolok, ha a szituáció engedi, ritkán finomkodok. És ezt ő kifejezetten csípi bennem. Egyszerűen mondom el a véleményem, ha valaki kérdezi, és ezt az őszinteséget viszont is elvárom. Ő elítélően beszél a megcsalásról, ami szimpatikus ugyanakkor elgondolkodtató. Egyszer elszólta magát, hogy „tudod, van XY(férfi), de nem olyan jó vele, mint veled” - szerintem már nem is emlékezik rá. Szóval, ideje lépnem? Csak nagyon kevés egyértelmű biztatást ad, én meg nem vagyok nyomulós típus, inkább a türelmes.
