Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Az ismerkedési fázison már jócskán túl vagyunk a sztoriban szereplő férfival, tehát mindez ezért zavar. Neki van egy gyereke, de még tartja a kapcsolatot a volt nőjével is. Nem szívesen hallgatom, amikor arról mesél, hogy a korábban megromlott viszonyuk javulgat. Nem voltak összeházasodva, bár ez manapság nem számít annyira. A lényeg, hogy nem alakult ki még mindig, hogy miként oldják meg a gyerek felügyeletét. Gondolok itt arra, hogy ha szünete van, vagy ha beteg, vagy a nyaralásokra. (Idén megint külön fogunk emiatt nyaralni.)

Nem azt várom el, hogy teljesen nézze őket levegőnek, hanem valami működő arányt köztünk és köztük. Én nem leszek képmutató senki kedvéért, kimondom: nem szimpatikus a gyereke, nem tehetek róla, így érzem. Nem tud köszönni, aztán meg némán ül és csak bámul, vagy elmászkál a lakásomban és nem tudom, hol van. Kifejezéstelen arccal néz rám többnyire, hogy jelezze ő is az érzéseit felém... Szóval, én nem ragaszkodom hozzá, hogy hurcolja velünk állandóan.

Tudom, hogy ez a kettős játék a barátomat is fárasztja, mert van, hogy eljön hozzám, eldől és az egész napot átalussza. Ha valami dráma van otthon (bár nem tudom, melyik hely számít neki otthonnak) egyből rohan hozzájuk, ha tűzhelycsere kell, vagy csaptelep gondok vannak, vagy bármi. Nemcsak a legszükségesebbekről van szó, hanem csip-csup dolgokról is. Minek mentek szét, ha olyan, mintha még mindig együtt lennének?

Ő is érzi, hogy ez így nincs rendjén, mert közben panaszkodik. Nekem azt mondja, nem érzelmeskednek az exével, de ezt én elképzelhetetlennek tartom. Ott álltok ridegen egymásra meredve, egyetlen mosoly nélkül, aztán nekiállsz szerelni, majd ő elégedetten bólint utána...??

Nem vagyok kapcsolatfüggő, ha ez így marad, én kénytelen vagyok lépni. Olyanoktól is elfogadok tanácsot, akik hasonló helyzetben vannak / voltak, illetve ha bármelyik oldalon álltak már, de talán a gyerekkel rendelkezők ezt jobban átlátják. Nem az az elvárásom, hogy szakítson velük végleg, hanem csak annyi, hogy rendezze a körülményeit, mielőtt velem jobban belemélyedünk a kapcsolatba. Vagy nekem kéne elengednem őt?

Köszönöm!