„Az, ha válás esetén kisemmiznének, nekem egy elég nagy sokk lenne, engem ilyennek neveltek, hogy mindig fontoljak meg pénzügyi döntéseket” – Levélírónk eddig mindössze egyszer került házasság közelébe, de amikor azt tapasztalta, hogy a nő gyereke nem kedveli, az anyja pedig képtelen spórolni, tovább állt. Amikor felhívod párod figyelmét a takarékoskodás előnyeire, és ő azzal vág vissza, hogy az a nyugdíjasok sportja, jobb a házasságot nem erőltetni.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Nem annyira aktuális nálam a dolog, csak elméletileg érdekelne. Meg azért is, mert pár ismerősöm nem jól jött ki váláskor. Mert amíg dúl a szerelem, addig mindent feláldoz az ember és mindenre rábólint, de ki tudja milyen lesz a viszony 5 év után. Mert pár hónap után nyilván úgy érzi az ember, hogy örökké együtt leszünk boldogságban.
De ha van valakinek olyan vagyona, amiért a szülei egy életen át dolgoztak, ha van egy olyan alap, ami az övé, azzal kapcsolatban körültekintően és elővigyázatosan tervez. Úgy tudom, ha valaki a házasság előtti ingatlanát eladja, és abból vesz egy másikat, már a házasság alatt, közös lakhatásra, akkor az a válás után is az övé marad, hisz nem közös vagyon, hanem hozottnak számít. És csak az együtt spórolt pénz, vagy közösen szerzett dolgok feleződnek váláskor. A házasság előtt szerzett vagyonhoz se férhet később hozzá a másik, legyen akárhány éves a házasság, kivéve talán, ha összedobják a felek, amijük van – az már később tisztázhatatlan.
Házassági szerződésben gondolkodni ? Az anyagiaskodás valahol megmérgezi a kapcsolatot, de jobb így, mint utólag bánni, hogy mit kellett volna tenni. Ha nagyobb anyagi különbségek vannak, szerintem jobb tisztázni ezt, lehetőleg hivatalos papíron, bár még azt is meg tudja később támadni egy ügyes ügyvéd, így nem jelent feltétlen biztonságot.
Én nem anyagi alapon ismerkedek, félre ne értsetek, csak az lenne a jó, ha a másik valahol velem egy szinten lenne - ami nem a milliomos szint, még csak nem is a tehetős, hanem egy normál polgári lét. Az, ha válás esetén kisemmiznének, nekem egy elég nagy sokk lenne, engem ilyennek neveltek, hogy mindig fontoljak meg pénzügyi döntéseket.
Mindössze egy ilyen eset volt, amikor házasság közelébe kerültem volna, hogy a hölgy abban akart megegyezni velem, hogy ideiglenesen támogassam a panellakásának bérlését, mert gyereke volt. Mindezt addig, míg el nem veszem. De nem voltak olyan helyzetben, hogy az utcára kerültek volna. Abból a kapcsolatból végül én léptem ki, mert a gyerek élből utált, és ez vitte el az egészet, mert az anya megkövetelte tőlem, hogy a gyereke így is legyen része az életemnek... azért se mentem bele ebbe, mert a nő nem tudott spórolni, sok fölösleges kacatot megvásárolt, amiket büszkén mutogatott nekem, hogy milyen jó vétel volt... félévenként új mobil kellett neki, noha a réginek semmi baja nem volt... És ha mondtam neki, hogy milyen jó az, ha van némi tartalék, mert vész esetén, vagy valami váratlan esetén, tudna mihez nyúlni, azt mondta, a nagyszülei gondolkodtak így... Egyértelmű, hogy ott én jártam jobban a szakítással. Ő nem nőtt fel, hiába volt anya, 38 évesen sem tudott előre gondolni.
