Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Már régóta ismerem a szóban forgó nőt, de a társaságunkhoz esetleg frissen csatlakozóknak talán megrázó élmény lehet. Ötvenes, elvált már a férjértől és nem kevés pénzt gombolt le róla. A gyerekük már nagykorú. Ennek ellenére úgy viselkedik, mint egy lelkibeteg, vagy aki eltévedt az időben, ...olyan batikolt ruhákat hord, rengeteg ízléstelen bizsuval, amik már nem neki készültek. Nem iszik, nem bagózik, még jól is tartja magát, a kezén látszik leginkább a kora, az arcát karban tartja valamivel... Hiperérzékeny (vagy máshogy nevezik ezt) van, hogy a semmin elbőgi magát. Ez mi? És az minek a jele, ha az egyik pillanatban önfeledten nevetgél, majd fél perccel később elkomorul és fátyolos tekintettel tompán maga elé bámul, vagy sírva fakad?        

               Nem tudom, hogy szed-e valamit. Ha velünk van, almaleveket iszik vagy teát. Hogy otthon mit csinál, nem tudjuk. Hangoztatja, hogy kiket nem kedvel a társaságunkból - akkor is, ha az említettek jelen vannak –, mégis rendszeresen eljön közénk, noha nem hívjuk, csak tudja, hogy mikor, hol vagyunk mindig ugyanott, a törzshelyen. Valamikor beszólt egy férfinek, hogy ne használjon bizonyos szavakat a jelenlétében... erre olyat szólt vissza neki a pasas, hogy unja már ezt a mentális instabilitását ( ő nagyon nem így fogalmazott, hanem sokkal durvábban, mindenkinek a fantáziájára bízom) és hozzátette, hogyha nem akarja hallani, el lehet menni. Erre a nő úgy elkezdett sipítozni, hogy remegtek a falak, attól féltem, borul az asztal, vagy kidobnak minket... azt kiabálta, hogy „miért én menjek el?!”...- ezt a mondatot, számoltam, pontosan nyolcszor ismételte meg rikácsolva, mindenféle túlmagyarázás, továbbgondolás vagy kifejtés nélkül.
Mivel unatkozik otthon, elkezdett festegetni, semmitmondó absztrakt izéket, persze ezt nem mondjuk neki, de amikor a mobilján mutogatja, akkor dicsérjük. És egyszer megjegyezte neki egy nő, hogy akkor ő művésznő is már? Ezen a kijelentésen ő teljesen kibukott, kb. úgy, mintha lekurv*zták volna, vagy valami.

Ezzel szemben Művésznő bárkinek bármit beszólhat, de ha valaki visszaszól neki, azt nem viseli, olyan nem lehet. A társaságnak az a tagja, aki nem hagyja magát elnyomni általa, mindig visszaszól neki, és a művésznő akkor olyan szavakat vág neki vissza, amiken a múltkor épp pityergett, hogy a jelenlétében ezeket ne használjuk. Szintén ez a kettős játszotta el azt, amikor Művésznő szelíden kijelentette, hogy amikor Ő megérkezik, neki egy férfi ne ülve köszönjön, mert nem úgy illik semelyik nőnek, álljon szépen fel… és ez a csávó rávágta, hogy „mér’ ki vagy te? Melyik királynő?” - amiből megint vihar lett a biliben.
A lényeg: Mindössze egy férfi van a társaságban - vele egykorú, szintén elvált -, akinek bejön ez a nő és hajt is rá. Bájolog vele. A csajnak se semleges, mindig szorosan mellé ül, tekergeti magát neki, mosolyog rá, dobálja a szétszőkített haját. Ha csúnyán beszélne netán a lovag, őneki elnézi, neki szabad... És mi most próbálnánk lebeszélni őt róla, márhogy Művésznő szétcseszné az életét, ha beengedné ...de meg van babonázva tőle, rég volt már nője és azért, de szerintem bárki mást, csak őt ne.
- kérdésem: milyen lelki baja lehet a művésznőnek? A megjátszott sebezhetőség és az álszemérem, mint női viselkedés, tényleg bejön valakinek?