Posztolónk még így utólag is szeretné megérteni a hasonló nők gondolkodását. Volt egy barátnője, akit az összeköltözés után ismert meg jobban. Belement a követeléseibe, mindenben behódolt neki, hagyta átalakítani magát, mégis lelépett. Teljesítette az elvárásait, akkor mégis hol hibázott?
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Nem mostani történet, közel tíz éves, de tanulságosnak gondolom - a mai nők közt már biztos ritka az ilyen típus...
Amikor összejöttünk még minden rendben volt részemről. Aztán jött az összeköltözés. Mindenről leszoktatott, mindent feladtam érte. Ma is csodálkozom magamon, hogy akkor ezekbe belementem. Talán mert szerettem, meg akartam tartani, így háttérbe szorítottam magam. Aztán olyan volt, mintha már egy hosszú házasságban éltünk volna, nem járogattam el sehova, a barátaim zöméről letiltott. Kettesben sem szeretett elmenni valahova.
Előtte sem voltam rendetlen, de ő a saját rendjét és életritmusát erőltette rám. Akkor vettem észre, hogy ezt nem kéne elviselnem, amikor irigykedve néztem mások működő(nek tűnő) kapcsolatát. Engem semmi nem zavarhatott, amit ő csinált, mert az úgy volt jó. Hagytam. Jó kutya voltam.
A lényeg, hogy mindenben behódoltam neki, ÉS utána lépett le, indok nélkül, hirtelen. Teljesítettem az elvárásait, akkor hol hibáztam? (lehet, hogy ebben?) Még így utólag is szeretném megérteni a hasonló nők gondolkodását.
De annyit köszönhetek neki, hogy ma is igyekszem odafigyelni magamra és jó társ lenni.