„Ha elmondom a valódi okát annak, hogy miért nem akarom az odaköltözést, annak lennének következményei” – Levélírónk barátnője egyedül neveli a gyerekét, és néha el is viszi a pasijához, aki nehezen viseli el, így azt, hogy odaköltözzenek vele, nagyon nem akarná.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Üdv,
Manapság mindenki olyan érzékeny, senkihez se lehet szólni, mert nem tudni, mitől sértődik meg. A munkahelyemen is van, hogy idegesek valakik, nem tudni miért és nem is mondják meg, és akkor hozzájuk sem lehet szólni.
Néha a barátnőm is ilyen, ezért kínos most ez a helyzet. Ugyanis eddig csak eljárogatott hozzám, viszont most oda akarna költözni a 11 éves gyerekével együtt, akit nehezen viselek el. Eddig csak azért bírtam ki valahogy, mert nem maradt itt sokáig. A gyerekről valami orvos is megmondta, hogy túlmozgásos, problémás, az iskolában is gond van vele... Az anyja mondta nekem ezt, tehát ő is tisztában van ezzel. Legyen rá bármilyen orvosi kifejezés, én csak annyit látok, hogy hangos, idegesítő, káromkodik, hirtelenkedik, nem tud nyugton lenni. Az anyja nem nagyon szól rá erővel.
Eddig türelmes voltam vele, abban a tudatban, hogy nem marad itt, nem kell együtt élnem vele. És most az a kérdés, hogyha megmondom neki, hogy nem akarnám, hogy a gyerekével odajöjjön, akkor vége is lenne köztünk ? Mert úgy vélné, hogy a szeretett gyermekét valaki, aki neki fontos, ignorálja.
Értem valahol, mert egyedül neveli, nem könnyű, de ezért nem kéne mindent elnézni neki. Én egy -két együtt töltött napot is nehezen viselek el vele, huzamosabban nem menne. Ha veszem a bátorságot és én szólok rá, rám szól, hogy ne, majd ő. És ő nem fegyelmezi, hanem halkan búg neki valamit, ami egyik fülén be a másikon ki.
Egy példa: valamelyik este látom, hogy a gyerek tömi magába a Nutellát, kenyér nélkül. Mondom az anyjának, hogy ennek nem lesz jó vége... Á, dehogy, hozzá van szokva... Mégis felpörgött tőle a gyerek, utána még csokit is ráevett, aztán fájt a hasa és este 10- ig fent volt, nem lehetett bírni vele. Szeretem a barátnőmet, de ha elmondom a valódi okát annak, hogy miért nem akarom az odaköltözést, annak lennének következményei.
