„Azt is valahogy megszoktam, hogy bárhova mentünk, kiguvadó szemekkel nézte a nőket. Hát, a pasik már csak ilyenek, nem bűn az – mondtam magamnak.” - Ha valaki szerelmes, még olyasmiket is képes elnézni a másiknak, amiken egy külső szemlélő már kiakadna. Egy biztos, egyetlen nő sem abból a helyzetből akar értesülni arról, milyen a pasija zsánere, hogy milyen nőket stíröl meg az utcán.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Tavaly ilyenkor még benne voltam egy kapcsolatban (három évet voltam együtt egy férfival) amiből a következőket tanultam meg:
- Nem figyeltem meg, és nem rossz jelként könyveltem el, hogy ő stresszhelyzetben hogyan viselkedik. Hogyan vezeti le a feszültséget. Ha felemelte a hangját, abba csak annyit láttam bele, hogy felemelte a hangját. Túlléptem rajta, és nem gondoltam bele, hogy idővel ez csak rosszabb lesz, mert látja, hogy járható út.
- Nincs olyan, hogy egyszeri alkalom volt valami és megbánta. Vegyük a félrelépést. Nem éltünk együtt és utólag vallotta be. Kétszer is. Mai agyammal nézve én voltam a hülye.
A második eset után nem vettem olyan komolyan a kapcsolatot, és a második eset annyira már nem is sújtott le. Onnantól lazán kezeltem a dolgot. Nem töprengtem azon, hogy vajon hány félrelépés nézhető el. Embere válogatja, de annyira kétségbeesett meg nem voltam, hogy ezt a számot túl magasra tegyem.
- Amikor a régi párkapcsolatairól beszélt, nem kerestem párhuzamokat vagy tanulságot, vagy róla jellemzőket. De ha magát fényezte, és belekérdeztem, kiesett a szerepből, innen láttam, hogy van valami sunyiság. Olyan nincs, hogy mindenért a másik volt a hibás. Olyan van, hogy valaki megmondja, hogy ő ilyen és nem akarja megjátszani magát, és megbánást mutat, és akkor már a másik legalább tudja ezt.
- Néhány embernél ugyanarra a sémára épülnek a kapcsolatai, a baráti kapcsolatai is: ha elvitt a társaságába, láttam, hogy mindig ő dominál, ő volt a hangadó és mindig tett azért, hogy mindenki tudja, és ez így is maradjon. Nem tudom, a többiek miért viselték el.
- Sose mondta, hogy szeretlek, akkor se, ha én igen. Betudtam annak, hogy a pasik nehezen teszik ezt meg...
- Azt is valahogy megszoktam, hogy bárhova mentünk, kiguvadó szemekkel nézte a nőket. Hát, a pasik már csak ilyenek, nem bűn az – mondtam magamnak. Amúgy sem én leszek a felesége. De innen tudtam, hogy odavan az alacsony, vékony, szőke lányokért – ami nem vagyok. Nem gondoltam arra, hogy milyen megtisztelő, hogy miattam lejjebb adott az igényeiből, de nem is rázott meg.
A lényeg, hogy ha ezekből a jelekből sok van, azt észre kell már venni. Én ezekre nem figyeltem, így könnyen meg tudta játszani magát. Ilyesmiben nem voltam jártas, de örültem volna ilyen tanácsoknak (utólag okos az ember) amiket most összeírtam. Segített volna, bár nem könnyű, ha szeretsz valakit, mert ott a rózsaszín köd. Kellett hozzá az idő is. De még így is nehéz kiszűrni, mert egy rafinált - és nála ügyesebb - valaki akár évekig is képes megjátszani, hogy ő jó fogás, hiba nélkül. És az a veszélyesebb.