„Aki ebbe úgy ész nélkül belemegy, annak az olyan fogalmak, mint önuralom és józan igény, cinikusan kimosolyogni való értelmetlenség marad.” – Sok ember életében felmerül a kiélés kérdése, csak az a probléma, hogy mindez egyetlen párkapcsolatát se teszi tartóssá.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
múlt hét vasárnap találkoztam egyik exemmel. Azt mondta, még mindig reménykedik, hogy visszatérek majd az életébe. És ezért sokat változna. Szerinte lehetne ebből még egy komoly kapcsolat, mert 1,5 évig jól elvoltunk – annyi még hozzátartozik, hogy ebbe az időbe egy lazább, barátság extrákkal rész is bejátszott. A barátság része megmaradt aztán.
A szakításunk nem véletlenül történt, mert ő sokat bulizott és ivott, ami nekem nem tetszett. Majd bejelentette, hogy még ki akarja élni magát.
Mondhattam volna, hogy felejtse már el ezt a kiélem magam dolgot, mert nincs olyan, hogy valaki kiéli magát és annyi. Nem így megy. Ebből mindig az lesz, hogy egyre többet és többet akar, 39,49,59 évesen is, amíg csak áll a lábán. Mert az érzést hajszolja.
[Én úgy vezetem ezt vissza, hogy amikor az ember átéli az első szexuális élményét, ami egy meghatározó élmény, ügye, akkor se mondta azt senki, hogy na, ez is megvolt, ezen is túl vagyunk, erről ennyit -hanem megnőtt az étvágy és az érdeklődés. Többet akartunk belőle tapasztalni. Ilyen az ember, úgy mindenben.]
És aki ebbe úgy ész nélkül belemegy, annak az olyan fogalmak, mint önuralom és józan igény, cinikusan kimosolyogni való értelmetlenség marad. Mert függővé vált attól, hogy az újdonságot hajszolja. Nem tudom, hogy aki elhatározta egyszer, hogy ki akarja élni magát – jelentsen ez neki bármit is -, akarattal tud-e változni ebben. Mert semmi baj, ha nem, csak akkor nem egymást keressük.
Nálam, de a barátaimnál se, soha nem merült fel ez, hogy „jaj, 28 vagyok, gyorsan ki kell élnem magam”. ...És hogyan kezdjünk neki annak a nagy kiélésnek? Mindenkivel aki szembejön?
Most két választásom van, az egyiknek ő örülne, a másik meg az, hogy teljesen ki kéne lépnem az életéből. Szerintem csak a filmekben van olyan, hogy valaki évekkel később gyökeresen megváltozik valakiért, és mindketten más emberként találnak újra egymásra. Valahol persze szeretném, ha így működne.
