„Nekem nagyon fontos, hogy mindenki elfogadjon, de főleg hogy a párom egy kellemes valakiként gondoljon rám.” – Posztolónk igényei teljesen normálisak, most mégis abnormálisnak érzi őket. Introvertáltnak látja magát, ezért igyekszik mindig többet nyújtani másoknak. Vajon benne van a hiba?
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Közös megegyezéssel szakítottunk, de csak most fáj igazán! A gond az volt, hogy én több időt szerettem volna tölteni vele, amit ő soknak gondolt. Heti egy találkozóval be kellett érnem. Amikor szóltam, utána már én is láttam rajta, hogy próbálkozik. De ha szeretsz valakit, vele akarsz lenni mindig, vagy legalábbis sűrűn. Nem? Mert Ő az, akivel jó lenni, akivel lenni akarsz, aki mellett lenyugszol.
Tudom, ennek már annyi, és csak magamat kínzom. De nem tudom Őt elengedni.
Nem voltak nagy viták, de nem bírta a legkisebb kritikát sem. Például egyszer azt mondtam a parfümjére, hogy női, ő meg állította, hogy azt pedig férfiaknak csinálták, és higgyem el, képes parfümöt vásárolni.
Nem voltak állandó ellentétek köztünk, megértő voltam vele, de főleg én hátráltam, vagy mentem bele alkukba. Nekem nagyon fontos, hogy mindenki elfogadjon, de főleg hogy a párom egy kellemes valakiként gondoljon rám (és úgy is maradjak meg neki az emlékezetében). Az is fontos, hogy egy közösséghez tartozzak, ennek ellenére introvertált vagyok, nehezen nyílok meg, ezért mindig többet nyújtok, nem gondolva arra, mennyit kapok majd vissza. Bennem van a hiba?
