„Harmincas férfiak a náluk akár tíz évvel is fiatalabb, tök szép nőiket dobják ezért. És nem mindig 1 hónap után” - sok férfi hiszi azt, hogy alanyi jogon jár neki az állandó kényeztetés, nulla befektetéssel, de amikor apadni kezd benne az energia, keserűen ébred a valóságra: hogy már nincs mellette senki.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Mi nyolc hónapja vagyunk együtt, és kezdetben ő nagyon energikus volt, ami mára alábbhagyott és én már lassan kezdek hozzászokni sajnos. Ő 38 éves, én hattal kevesebb. Az energiavesztés az ágyban is megmutatkozik, amit én nem érzékeltettem vele soha, de persze rájött. Ultimátumot adott magának, hogy megváltozik. Viszont azóta mintha engem okolna, mert korábban nagylelkű volt velem, most meg úgy érzem, mintha úgy látná, hogy ebbe a kapcsolatba a továbbiakban már nem érdemes befektetni...
Nagyon szeretem őt, de mintha egyre elhidegülnénk. Ő is mondja, hogy szeret, de sosem néz közben a szemembe. Voltak dolgok, amiket nem kellett volna mondanom neki, vagy akár csak éreztetni vele, (amikor is nem tudtam, hogy épp éreztetem vele...) de az nem igazán segít, hogy már alig beszél velem, nem tudom, mi zavarja és mi a baja. Legtöbbször csak elneveti a dolgot, és ha kérdezem tőle, hogy mi baja, mindig azt mondja, nincs semmi.
Azt látom magam körül, hogy egyre mennek tönkre a kapcsolatok. Mindegy, hogy egy vagy öt évről van szó, és az is, hogy miként igyekszik a nő. Mert egy valamit nem lehet fenntartani: az újdonság varázsát. És ezt a legtöbb férfi úgy kezelné, hogy félbehagyja az egészet és kilép a kapcsolatból. Az is tendencia, hogy harmincas férfiak a náluk akár tíz évvel is fiatalabb, tök szép nőiket dobják ezért. És nem mindig 1 hónap után. A nő meg marad egyedül. Lehet valakinek sok új kapcsolata, de úgy 40 felé ez már nekik is sok gondot fog okozni szerintem. Így nem lehet felépíteni valakivel egy életet, ha állandóan az lebeg a fejem fölött, hogy úgyis kihátrál belőle, vagy ami még rosszabb, ha kirak a közösből (jártam már így is).
Más nők mivel tudják egyáltalán feldolgozni, ha a férfi rajongása megszűnik, és ha már ő sem válogathat? Valamit valamiért. Sok férfi azt hiszi, alanyi jogon jár neki az új, meg az állandó kényeztetés, de egy idő után, amikor elkezd eltűnni belőlük az energia, akkor felébrednek ebből.
