Az internet arctalanságot ígér, amit sokan ki is használnak. A kérdés az, hogy megéri-e? Ugyanis, ha találkára kerül a sor, akkor a nyers valóság mindent elárul. Még azt is, hogy az illető fiú-e vagy lány…
Ennyi pompás történet után, gondoltam, megosztom én is az enyémet. Kicsit rendhagyó, nem mondanám, hogy 100%-ban kapcsolódik a témához, de szerintem vicces. Srác vagyok, 22. Egyik nap átjött egy haverom, és mivel nem volt semmi érdekes program a városban - az ő barátnője vidéken volt, én meg éppen fasírtban az enyémmel - így otthon piáltunk. Miután már elértünk egy kellemes szintet, az alkoholt illetően, úgy gondoltuk, hogy ki kéne találni valami jó mókát. Ez amúgy is jellemző ránk, de most nem jutott az eszünkbe semmi kreatív. Kellően be voltunk már állva. Szóval jobb híján kitaláltuk hogy akkor csetelünk valami oldalon. Először úgy voltunk vele, hogy ugratunk pár lányzót, de ez túl snassz, szóval legyünk leszbikusok. Bementünk az erre a célra létrehozott szobába, nem is kellett sokat várni, hogy valaki ránk köszönjön. Elkezdtünk beszélgetni a lánnyal semmitmondó témákról aztán képet kért. Wiwről kinéztem egyik lány ismerősömet, aki hivalkodó képeket tett fel magáról… onnan elküldtem neki kettőt. Teljesen odavolt érte.
Itt kezdett kicsit gyanús lenni a dolog, mert olyan stílusa volt, mint az átlag, teljesen kétségbe esett, lányok után kapálózó szánalmas srácoknak, akik azt hiszik, hogy agyonhasznált bókokkal, bemásolt nyálas idézetekkel meg hasonló borzasztó módszerekkel lehet megszerezni egy lányt. No de visszatérve a történethez úgy voltam vele, hogy utánajárok ennek, és kértem tőle fotót. Küldött két alaposan megfotoshoppolt képet valami modell csajról. Az volt benne a tréfás, hogy a két képen szereplő lány nem is hasonlított egymásra, ő váltig állította hogy de. Ezen ne múljon én már biztos voltam benne, hogy ő is srác, már csak le kell buktatni aztán kaphat egy kis lelki terrort. Meglehetősen nehéz jól játszani egy lányt, különösen, ha nem vagy az :D szóval tudtam, hogy 2-3 kérdésnél nem kell több és megvan a morális győzelmem. Rámentem tehát a harisnya méretre meg minden egyéb ruha méretére hogy "meggyőződjek róla, hogy tényleg nem kövér és nem hamis képeket küldött". Persze ezeket csak neki mondtam, tudtam, hogy úgysem lesz semmi fogalma ezekről. Természetesen én sem vagyok ebben a témában a legnagyobb szakember, de mivel én kérdeztem, nálam volt a helyzeti előny, nem mellesleg pedig tudtam hogy a srác nincs azon a szinten, hogy kellemetlen helyzetbe tudjon hozni. Ez azért kiderült a beszélgetésből elég gyorsan :) No persze rögtön elkezdett terelni és visszakérdezgetni, hogy én mégis hogy vagyok ezzel, szóval éreztem, hogy eljött a leplezés ideje és mondtam valami egetverő marhaságot... "Én 127L-es harisnyát hordok.." (ez egy Fiat személygépkocsi típusszáma, ez jutott eszembe..:D). Monitoron keresztül látszott a csillanás a szemében: "Én is!". Ekkor kifejtettem neki, hogy nagyon csalódott vagyok, hogy lánynak adta ki magát, és szégyellje magát (tudom ez kissé ironikus, de úgy vagyok vele hogy aki 'gyenge' az kapjon egy leckét). Eléggé megviselték az események, 10 percig mentegetőzött, nem győzte a bocsánat-kéréseket halmozni, és mondta, hogy mint barát mindenképpen meg akar ismerni. Eljött az időm.. yessss :D, megadtam neki a számom (úgyis azon a héten cseréltem számot) és mondtam neki, hogy hívjon fel, szimpatikusnak tűnt, ergo barátilag szívesen találkoznék vele.. Másnap fel is hívott... Valószínűleg meglephette, hogy egy férfi hang szólalt meg mivel szóhoz sem jutott gyakorlatilag. Ezt kihasználva gyorsan felvázoltam neki a helyzetet, hogy mi történt és miképp.. :D Így esett meg, hogy megkaptam életem első halálos megfenyegetését... :( még senki nem kopogtatott az ajtón ezzel kapcsolatban, pedig ez már jópár hete történt... :)
Az utolsó 100 komment: