Sziasztok! Lehet, hogy már volt téma, sőt, alighanem biztos, csak én maradtam le róla. Szóval a vezérfonal maga az első randin zajló történések, és az, hogy mikor illik először csókolózni, illetve ágyba kerülni. Gyakran olvasok itt olyan sztorikat, hogy a lány néhány randi után eltűnik, de még soha nem olvastam volna az eltűnt lány szemszögéből semmit. Hát most lesz, mert én egy ilyen „eltűnős” lány voltam. Nem fulladnak ők a Dunába, nem onnan kell kihalászni őket. 22 éves lány vagyok és a neten megismertem egy nagyon szép srácot, sok közös téma, képcsere stb. 3 hónapig leveleztünk. Ő szabadúszó fotós volt több lapnál. Az első találkán egyáltalán nem próbált meg nyomulni, és nem fényezte magát, természetes volt és ez az egyik gyengém. Emberi volt. Gyönyörű barna szemei voltak, szép száj - alacsony volt, vékony testalkatú, de szikár. 32 éves volt, de simán kinézett 28-nak. Részemről szerelem volt első látásra.

Ami zavart: 3 órát beszélgettünk és hamar a szexualitásra terelődött a szó. Elárulta, hogy ő biszex - talán csak a bor nyitotta meg ennyire - én pedig szintén a bor miatt fogadtam lazán. Igazából később esett le, hogy ez mekkora szívás. Túl tökéletes volt. A biszexuálisokkal az a bajom, hogy szexuális zavarnak tekintem a problémát, nem lehet kiszámítani őket. Abban a pillanatban nem zavart. DE amikor már búcsúzni készültem, egyszerűen azon kaptam magam, hogy nem akarok elválni tőle, nem akarok nélküle maradni. Hiányozna. Nem tudom, ismeritek-e ezt az érzést? Nagyon hülye érzés. Amikor mintha kibírhatatlan lenne az elbúcsúzás. „Hiszen még csak pár órája ismerem!!” Merész gondolatom támadt. Kispesten lakom egy albérletben, mi pedig éppen a Kálvin téren ültünk. Nem tököltem, egyetlen rövid mondattal felhívtam magamhoz DVD-zni. Már az előszobában nekiestem, ő is tudta, hogy nem lesz itt DVD nézés. Mindez az első randin! Súlyos, mi? Nagyon jó volt vele, nálam is maradt reggelig. Nem tudom, hogy van ez a biszexeknél, most voltam csak először ilyen sráccal, de isteni volt. Nem látszott rajta, hogy szexuálisan zavaros, és nem is kért tőlem fura dolgokat az ágyban. Egyszerűen olyan volt, mint egy normális pasival. Reggel elment, délben pedig rám tört a dilemmázás: „ez egy zavaros, beteg pasi, hagyd ott!”. Akarok tőle bármit is hosszútávon, ha tisztában vagyok a hajlamaival? Mi lesz, ha egyszer felszed egy srácot és rajtakapom őket együtt?? Brrr! Nem viselném el, ha egy fiúval csalnának meg, az végképp megalázó volna.

Keresett, eltűntem, nem válaszoltam. Sírtam. Szenvedtem. Tanácstalan voltam. Aztán lelkifurdalásom támadt és 3 hét után írtam neki, hogy mi a helyzet. Most beszélő viszonyban vagyunk, leredukáltuk a kapcsolatunkat valahova, ami a barátság és az ismerősség között van.