„Három hét után már szerelmet vallott nekem, és több szenvedélyes éjszakát töltöttünk együtt. Eszembe sem jutott kételkedni benne” – amikor elaltatják a gyanakvásod és tökéletesen megbízol valakiben nehéz azonnal reagálni a váratlan helyzetekre. Ilyenkor baromira jól jönne 4 lehetséges választási opció, mint a Legyen ön is milliomosban… A lány először fel sem fogja, hogy pasija szerelme mögött még a volt barátnő iránti rajongás is ott lappang.
Sziasztok! Tavaly volt egy kapcsolatom, ami viharos véget ért, gondoltam bedobom nektek. Egy miskolci bulira voltunk hivatalosak a barátnőmmel. Itt ismerkedtem meg az illetővel, legyen a neve Máté. Eleinte nem is figyeltem a srácra, nem érdekelt, nem volt az esetem és igazából nem is nagyon nézegettem őt. Amúgy sem vagyok az a típus, akinek kiesik a szeme és nyíltan ajánlatot tesz. Értem meg kell dolgozni :) Amikor mindenki elkezdett szállingózni haza, mi is elindultunk, hárman csajok. A vonatállomáson belebotlunk Mátéba. Ő nem pesti, de most egy haverját megy meglátogatni innen. A vonaton elkezdtünk beszélgetni - amíg a többiek aludtak. Valahogy olyan intim volt, hogy csak mi ketten vagyunk ébren. Mire beért a vonat, már érdekelt a srác, vagyis szívesen adtam neki egy esélyt, hogy jobban megismerjem. Telefonszámot cseréltünk. Találkozgattunk és összejöttünk.
Három hét után már szerelmet vallott nekem, és több szenvedélyes éjszakát töltöttünk együtt. Eszembe sem jutott kételkedni benne. Aztán valahogy elkezdett befelé fordulni: amikor megcsörrent a telefonja, rohant át a másik szobába és ott suttogott. Aztán napokra eltűnt, végül felhívott és elmondta, hogy valamilyen szinten átvert engem. Elmesélte, hogy mielőtt megismert, pont előtte pár nappal szakított az előző barátnőjével. Két évig voltak együtt. Pár napja újra felvették egymással a kapcsolatot: rájöttek, hogy „az újrakezdés nem lehetetlen”. Végül úgy döntött, hogy vissza kell mennie hozzá. Így tisztességes. Eleinte nem tudtam erre mit reagálni. Sokkolva voltam, alig válaszolgattam a kérdéseire, végül leraktam és csak később döbbentem rá, hogy egyrészt tisztelem Mátét, mert elmondta, ugyanakkor meg is vetem őt egyszerre. Utána már csak kétszer beszéltem vele, magamhoz képest elég higgadtan. De találkozni nem találkoztunk többet. Csak az bánt, hogy nem az elején közölte ezt. Nem tudom, mire számított, miért kezdtük el egyáltalán? Nem szeretem az ilyesmit, azt, ha tartalék vagyok és játékszer.
Az utolsó 100 komment: