Sziasztok! Pár hónapja együtt vagyok egy sráccal. Én 20 éves lány vagyok, a srác pedig 22. Történt valami, amit szívesen megosztok Veletek. Én egyáltalán nem tartom magam szétszórtnak, hanyagnak vagy rendetlennek, pedig újdonsült barátom ezekkel a tulajdonságokkal vádolt. Bár rendszerint a történetek végén szokott lenni a kérdés, én most teszem fel: létezik olyan, hogy „csak akkor szeretlek, ha ezt és ezt nem teszed többé?” Mondta már nektek valaki, hogy csak akkor szeret, ha megváltozol? Ezt a szeretet dolgot lehet szabályozni, irányítani? Szerintem nem, pont ez a lényege.

Ugyanis M. (a pasim) az utóbbi időben elkezdte mondogatni nekem, hogy „ne legyek már ilyen, változzak meg és akkor nagyon szeretni fog.” És eddig mit csinált?? A dolog másik oldala, hogy amikkel vádol (igaz, apróságok, de akkor is bosszantóak) egyáltalán nem igazak, annyira nem, hogy nem is látom okát, sem értelmét a mentegetőzésnek. Amikor együtt mentünk egy barátnőm lakásavató bulijára, M. végig ott legyeskedett körülöttem, amikor öltözködtem és utasítgatott, hogy mit vegyek fel, illetve mit kenjek, vagy ne kenjek magamra. Amikor azt is megmondta, hogy miért ne vigyem magammal a kis kézi kamerát, ordibálni kezdtem vele, hogy akkor jobban teszi, ha ő is itthon marad, mert már most elegem van belőle. Ekkor elhallgatott és egész este duzzogott. Azóta minden hétre jut egy ilyen kaland. De a legdurvább mégis az volt, amikor közölte, hogy csak akkor szeret, ha megváltozok. ÉN változzak meg?? Nem lehet beszélni vele, mert biztos a saját igazában és ilyenkor csak bólogat aztán lelép. Legközelebb én fogok lelépni, de végleg…