Sziasztok! Hosszas játék után összejöttem egy kollégámmal, és mivel olyan a munkahelyem, így nyárra szabadságot kaptunk. Együtt töltöttük az egész nyarat. Egyszerűen csodálatos volt az egész. Tipikusan mesébe illő sztori. A baráti körünk közel azonos, de a nem közös barátok is támogatták a kapcsolatot. A szülők is áldásukat adták a románcra. Az intimitás terén is minden rendben volt, és beszélgetni is tudtunk bármiről. Persze a féltékenység szerepet játszott a kapcsolatban, de ez is minimális volt (ő is, én is csak 1-1 emberre, egy-egy kollégára voltunk féltékenyek). Hozzátartozik az igazsághoz, hogy én egy kicsit még húztam is, de sosem csaltam meg, még a legapróbb dolgokban sem. A kapcsolatban végig ő volt a rajongó, aki jött, aki keresett. Én is szerettem, de még hogy. Csak én egyszerűen szeretem a lazább pórázt (ami nálam nem egyenlő a megcsalással, szimplán annyi, hogy külön is járunk bulizni, és megbízunk a másikban). A barátok ki voltak akadva, mert tényleg ilyen "durván jó páros" voltunk.

Aztán eljött a nyár vége, és vissza a dolgos hétköznapokhoz. Az első időben tanultuk, hogy hogyan is kellene viselkednünk a munkahelyen, de megoldottunk mindent. Jött egy céges kirándulás, ahol a kedves kollégák "bekavartak", hogy ők látták hogy azzal a bizonyos kolléganővel megcsalt. Én az éjjel kérdőre vontam: kiderült, hogy nem volt semmi, csak néhány igen rosszindulatú "barát". Minden rendben volt. Aztán mivel azzal a kollégával (egyszerűség kedvéért legyen Béla) akire a szerelmem (mostantól Feri) féltékeny volt, éppen egy közös projekten dolgoztunk, így hétfő este fel kellett mennem a Bélához. Mikor végeztünk, felhívtam Ferit, aki hatalmas féltékenységi jelenetet rendezett. Persze indokolatlanul. Másnap a munkahelyen meg akartam vele ezt beszélni, de nem volt olyan hangulatban, így hagytam. Este küldött egy üzenetet, hogy "Holnap megbeszéljük szívem. Szeretlek". Hát megbeszéltük. Egész nap került, végül csak a munkanap végén láttam, hogy megy el. Utána mentem, hogy akkor „itt vagyok, mondd”. Szakított velem... (4 hónapig voltunk együtt). A szakítás után pár nappal felhívtam magamhoz a barátokat (közös, és olyan barátokat, akik "csak az övéi voltak", tehát általa ismertem meg, valamint a testvérét) egy laza beszélgetős vízipipázásra. Amikor is jött az SMS, hogy micsoda köcsög állat vagyok... Aztán persze szebbnél szebb ügyeink voltak, de azóta a szép az egészben, hogy Ő haragszik RÁM. A szemem sarkából látom, hogy a megszokott módon néz, majd amikor arra nézek, ölni tudna a szemével. Volt egy céges buli, ahol csókolózott azzal a kolleginával. Én ugyanazon a bulin kissé kimerült voltam, ittam, és kicsit kiborultam egy barátnőmnek, de Feri ezt nem látta. Az afférját pedig csak másnap hallottam. A buli után egyet tett, hogy kitörölt az ismerősei közül a közösségi portálokon, kitörölt a mobiljából, letiltott MSN-en, ÉÉÉS az utcán sem köszönt. Egy munkahelyen dolgozunk, tőlem 1.5 méterre dolgozik (egy ember ül köztünk), és nem kommunikál velem. Mióta szétmentünk, teljesen megváltozott. Iszonyat bunkó lett, egyre kevesebb a barátja (főleg csak haverok maradtak körülötte, akik ha részeg, még le is videózzák a baromságait, és mutogatják, szóval tényleg ilyen laza haveri kapcsolatok), a cégnél romlik a teljesítménye, és már hívatta a felettesünk egy nem hivatalos beszélgetésre, amit a vékony falaknak köszönhetően az egész iroda hallott. Amikor is közölték vele, hogy október óta (akkor szakítottunk) romlik a teljesítménye, és hogy mi a gond. Erre a válasza az volt, hogy: "Magánéleti-párkapcsolati problémáim vannak." Nyilván ez amolyan "féligazság" mivel nem tudhatom, hogy ő mit élt át, mi történt. De nem volt köztünk komoly konfliktus, vagy megcsalás, vagy vita. De hogyha valaki úgy érzi, hogy tudja, mi lehetett a gond, akkor kérem, hogy írja meg, mert engem rendkívül érdekel a dolgok miértje, és ez a történet nem egy álmatlan éjszakát okozott már. Gondolom felmerül, hogy szeretem-e. Nos, azt az embert, akinek ő most mutatja magát, azt a bunkó (bocs a kifejezésért) pöcsfejet -mert az- nem. De azt, aki ő igazából, azt rettenetesen. Köszönettel: Barbi.