„Csak azért vállaljuk be, hogy az eltűnt sörözéseket vasárnap délutáni közös gyereklegeltetés és társasjátékozás váltsa fel??” - Levélírónk sajnálja, hogy a családot alapított barátai eltűntek mellőle és már csak a mókuskerék van, kocsmázás helyett. A kérdés így hangzik: van-e élet a család után?
Sziasztok! Nem lesz túl érdekes poszt, maximum annak, aki éppen a mai magyar családi kapcsolatok kialakulásából írja a szakvizsgáját. : ) Én 36 éves vagyok, a barátnőm pedig 35. Öt éve vagyunk együtt, közös fedéllel a fejünk fölött. Azt látjuk, hogy körülöttünk, az ismeretségi körünkből, a nagy többség már családot alapított, gyerekük van, vagy éppen folyamatban. A baj nem is ez, csak annyi, hogy túl komolyan veszik ezt az egész családozást. A barátaim korombeliek, és amint megnősültek, elindult a mókuskerék, elmaradtak a jó kis sörözések, közös programok, minden. Persze, nem hirtelen, fokozatosan kopott ki.
Egyre nehezebb elhívni őket bármire is, mert mind húzzák a szájukat, hogy „jaj, nincs idő, meg jaj, az asszony nem tud jönni, a gyereket el kell hozni, sok a dolgunk” stb. A család teljesen beszippantotta őket. Nekem is sok a dolgom! Pontosabban nekünk, mert a barátnőmmel többet dolgozunk, mint egészséges lenne, mindketten ígéretes karriert építünk… családra nem is lenne idő. Éppen ezért, nem is erőszakoljuk magunkra. De mellette nekem mindig volt (van és lesz) időm a barátokra. A párommal a munkánk miatt nem gondoltunk még a komolyabb jövőtervezésre. Léteznek érthetetlen dolgok: pl. van egy barátunk, aki agyondolgozza magát, tele van tartozással és mégis megnősült… mert a nője azt mondta neki, hogy már nagyon szeretné… Oké, én is szeretnék egy bőrüléses Bentley-t … nagyon… DE nem telik rá. Persze, ha eladom a házam meg az anyám házát, akkor megvehetném. De az következetlenség lenne. Egy nagy hülyeség… De ezzel a jelenséggel, hogy így nevezzem, a párom is így van. Ő sem akarja a családosdit és ő sem érti, miért tűntek el emiatt a barátaink. Bennem a mai napig él az a szülői (vagy társadalmi) regula, hogy „Kapd már össze magad kisfiam, mindjárt 40 leszel!” - És akkor mi van? Jön a rendőr és elvisz, hogy: „hé, maguk még nem családosodtak le, biztos bűnözők!” És a baráti kapcsolataim eltűnése kapcsán egy kicsit magamat (magunkat) is féltem. Csak azért vállaljuk be, hogy az eltűnt sörözéseket vasárnap délutáni közös gyereklegeltetés és társasjátékozás váltsa fel?? Ennyit akartam csak. Nem sok rágnivaló van rajta, de bízom benne, hogy akad majd némi magyarázat.
Az utolsó 100 komment: