„Nagyon szépeket írt és én is neki… de már nem idegesít annyira ez a bizonytalanság, mint korábban, megszoktam így” – meddig lehet teljesen hülyének nézni a másik felet? A kapcsolat elindul, majd két hét múlva megtorpan és onnantól kezdve csak kifogások, levelezés és sms: minden, ami egy egészséges távkapcsolathoz kell.
Sziasztok! Most, hogy van egy kis időm, így én is leírom és beküldöm nektek ezt a sztorit. Lehet, hogy valaki majd viccesnek fogja találni, nekem csak most válik azzá – akkor eléggé megviselt és kikészítette az idegeimet. Vegyünk egy férfinevet, mondjuk „Balázs”. Balázzsal 1 éve kerülgettük egymást, majd lassan összejöttünk és kemény 2 hétig jártunk, de akkor legalább sülve-főve, együtt mindenhova, egy kis Margitsziget, egy kis mozi, egy kis nem tudom mi. Szóval rövid, de tartalmas időszak volt. Ezalatt vad csókolózás és szex, minden, nála. Az utolsó éjszakánk éppen vasárnapra esett, hétfőn meg 3 napra el kellett utaznom.
Hivatalosan valahogy itt szakadt meg az egész, itt volt az a láthatatlan választóvonal. Aztán még csak nem is az van, hogy ő, vagy én, vidéken élnénk, messze egymástól, és a távolság, …nem: mindketten a fővárosban lakunk. A neten írogattunk egymásnak - de ne is múlt időben, hiszen még most is így van ez - de főleg sms-ben, sőt, a szerelmi életünk sms-ben zajlik ma is. Nagyon szépeket írt és én is neki… de már nem idegesít annyira ez a bizonytalanság, mint korábban, megszoktam így. Amikor ő javasolt találkozót, azt kb. Balázs 3 órán belül lemondta, arra hivatkozva, hogy munka. Amikor ő érzett rá zseniálisan, hogy nekem mikor nem jó, hát azt én voltam kénytelen lemondani. Semmilyen konkrétumot nem tudtam kiszedni belőle, de a szavaiból azt szűrtem le, hogy nagyon akarna találkozni és valami valóban visszatartja. Ebben az időszakban ez annyira idegesített, hogy nyugtatókat szedtem, (ma már nem) és orbáncfűteával indítottam a napot, étvágyam sem volt semmi. Aztán ahogy telt az idő, láttam, hogy erről ennyit, és feladtam, végül elkezdtem máshogy tekinteni Balázsra, sokkal lazábban…. Azóta már van más valakim, akivel lassan alakulóban van a dolog, és Balázzsal most csak annyi dolgom van, hogy ha ír, válaszolok. Meséltem Balázsról az új pasi-jelöltnek, és ő is azt mondja, hogy ne hagyjam magam tovább hitegetni, ilyen nincsen… hogy valakinek ne legyen semmi ideje, mialatt egy városban laknak és ne is foglalkozzak vele többet. Ugye, ha már elmondtam neki az egészet, akkor valószínűleg azért, mert nem is akarok már B-vel foglalkozni. Csak felháborít, hogy valaki így semmibe veszi a másikat.
