Sziasztok! Nem gondoltam volna, hogy valaha felrakom a történetemet nyilvános helyre, de ilyen szituban még nem voltam, és szeretném, ha esetleg valaki olyan, aki már volt, megosztaná a tapasztalatát, véleményét. Előre is bocsi, ha túl hosszúra sikerül. Szóval, van egy barátom, aki 22 éves (én 24 éves lány vagyok), mindketten pestiek vagyunk, és 10 hónapja vagyunk együtt. Egyre inkább, már hónapok óta úgy érzem, hogy nem vagyunk igazi lelki társak, ami nekem fontos lenne. Mielőtt vele összejöttem, sokáig nem volt barátom, nem találtam olyat, akivel úgy éreztem, hogy tényleg hosszú távon működhetne (akivel meg igen, ott a srác részéről nem volt viszonzott).

De lényeg az, hogy itt eleinte úgy éreztem, hogy minden oké, közös a hullámhossz. Nem ismertük még egymást 1 egész hónapja sem, amikor összejöttünk. Addig meg volt a közös téma nagyon, a múlt. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy a közös téma, és a közös élmények lehetősége pár hónap után el fog fogyni, és nem fog tudni újratermelődni – nem miattam. A srác ugyanis – nevezzük Tominak – teljesen a maga kis szűk világában él, van 2 érdeklődési köre, amik engem pont hidegen hagynak, és azon kívül még minimális szinten sem érdekli semmi. Ha valami közös programot szeretnék összehozni, hogy menjünk el valahova megnézni valamit, akkor jó, menjünk, de láthatóan nem érdekli, passzív résztvevője az egésznek. Úgy meg nekem sem élvezetes annyira, mintha valódi közös élmény lenne, amiről később is lehet beszélni. A másik, ami még jobban zavar az a közös témák teljes hiánya.. Tomi ugyanis olyan szinten tájékozatlan mindenben, hogy az olyan közéleti témákról is, amik a csapból is folynak napi szinten (tv, rádió, net, facebook, stb) totálisan fogalma sincsen. Amiről ha megkérdeznek 100 embert az utcán, hogy hallott-e róla, 99 azt mondja, persze, a 100. meg turista.. Mert hogy őt nem érdekli, mi történik az országban, világban, minimális szinten sem. És még engem néz hülyének, ha engem azért igen..

Ide kapcsolódik a 3. problémám is, a teljes műveletlensége.. na ez tudom, eléggé úgy hangzik, mintha én egy sznob sokdiplomás nagyképű csaj lennék, de nem erről van szó. Messze nem érdekelt sosem, hogy milyen papírjai vannak a pasimnak, nem is volt még diplomás pasim, nem Einsteint akarok magam mellé. De azért hogy teljesen alapvető dolgokkal se legyen valaki tisztában, az eléggé zavar. Teljesen alap, hétköznapi magyar szavak jelentésével nincs tisztában. És így ez az utóbbi 2 dolog eredményezi azt, hogy egyszerűen nem tudunk miről beszélgetni. Ha felvetek egy témát, legyen az akármilyen hétköznapi téma is, nem tud hozzászólni, nincs önálló véleménye, sokszor nem is érti miről is van szó, persze bólogat, hogy érti, meg lereagálja valami közhelyes dologgal pl. „megesik az ilyen” vagy „az szép” vagy egy „jól van, édesem” és ilyesmikkel, de semmi több.

Én sem vagyok Nobel-díjas, nyilván megvannak nekem is a magam érdeklődési körei, de azért ha egy társaságban felmerül egy téma, legyen az egy kulturális, utazással kapcsolatos, közéleti, valami elvi kérdés, vagy sport, azért hozzá tudok szólni. Na meg rengeteget utazok, sok élmény, sok tapasztalat, amiket megosztanék a párommal, ha vevő lenne rá. De hát nem túl jó úgy mesélni valakinek életem nagy élményeiről, hogy tök unottan hallgatja, és látszólag felét sem érti.. Ő meg, ami azon a 2 meglehetősen behatárolt érdeklődési körén kívül esik, mindent teljes mértékben leszar, mintha nem is létezne. És szerinte ez teljesen rendben van így. Nem zavarja, hogy nem ért semmit, amiről akár én, akár más beszél, nem zavarja, hogy nem is beszélgetünk, mert nem tudunk miről, nem zavarja semmi, de ha valamit esetleg el is ismer, hogy tényleg nem jó, nem baj, az is le van tojva. Poénkodni sem nagyon tudunk, mert teljesen mást tartunk jónak meg viccesnek mindketten. Nem egyszer fordult elő az is, hogy valamit mondtam neki, kérdeztem érti-e, mondta hogy igen, később kiderült, hogy felét sem értette. És ezek miatt azért kialakulhatnak bosszantó helyzetek. A közösen töltött idő pedig kimerül a filmnézésben, meg néha 1-2 kártyapartiban. Meg persze az ágyjelenetekben, ami viszont jól működik. Nekem viszont ez így kevés.. én a lelki társamat szerettem volna megtalálni, és jelenleg nem úgy érzem, hogy ez sikerült. Illetve felmerült már az összeköltözés gondolata is.. hát ott is adódtak már ellentétek.. Tomi ugyanis bármit, amit egy háztartásban kell csinálni, fogalma sincs mit, hogyan kell a lehető legalapvetőbb dolgokról sem. És tudja, hogy nincs ez így rendben, de nem érdekli, neki anyukája megcsinál mindent. És láthatóan nem zavarja hogy máshol egy 10 éves talpraesettebb, mint ő.

Szóval vannak gondok. Ezekre is, meg a beszűkült világképére is felhívtam már párszor a figyelmét, hogy egyrészt furcsa, másrészt meg legalább engem ne nézzen hülyének miatta, hogy nem ilyen vagyok, de hát ez is pont nem érdekelte.. Változhat ez valamilyen irányba bárhogyan? Mik a módszerek? Én próbáltam már sokféleképpen, mesélni neki erről, arról, ha nem értett valamit, elmagyarázni, hogy mi micsoda, ilyen kulturális, történelmi dolgokról, vagy bármiről, ami szembejött az utcán téma, de láthatóan kicsit sem érdekelte semmi. Ha felhozok valami programötletet, arra is max egy ilyen unott „jól van, menjünk” a válasz, de érdeklődést a helyszínen sem nagyon tapasztaltam. Anyám tanácsa jut sokszor eszembe erről, hogy olyan embert válasszunk magunk mellé, akivel lehet beszélgetni, mert öregkorra már csak az marad. Van benne valami… Ki lehet bárhogy zökkenteni valakit egy ennyire beszűkült világból? Vagy esélytelen? Most jogos feltenni a kérdést, hogy minek is agyalok még ezen, és miért nem szakítok, de ennek is megvan a maga oka. Egyrészt az ismerkedős, romantikázós időszakból vannak szép emlékeim vele, illetve ő volt eddig talán az egyetlen olyan pasi az életemben, aki elfogadott olyannak, amilyen vagyok, és nem akart megváltoztatni, és nem féltékenykedett örökké, hogy kivel bulizok, kivel utazok valamerre. Persze, lehet, hogy ez is a mindenre való teljes közömbösség miatt van, de akkor is most volt először ilyen kapcsolatom, eddig ezzel nem volt szerencsém.

---

Ha tetszett a poszt, kommentelj, ha viszont inkább saját élményekre vágysz, gyere a Csajok és Pasik társkereső oldalára. A több százezer ismerkedni vágyó közül sokan szívesen megismerkednének Veled. Nézegess fotókat, levelezz, böngéssz, flörtölj!